Az a fajta \u00edr\u00f3i program, amelyet a p\u00e1lyakezd\u0151 Fekete Gyula felv\u00e1llal, rengeteg buktat\u00f3t rejt mag\u00e1ban. Ez a magyar\u00e1zata annak, hogy – b\u00e1r az 50-es \u00e9vekben sz\u00e9p sz\u00e1mmal jelennek meg reg\u00e9nyei, elbesz\u00e9l\u00e9sei – eszt\u00e9tikailag \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 m\u0171vek csak a 60-as \u00e9vben elej\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151 \u00fajabb alkot\u00f3i korszak\u00e1ban keletkeznek.<\/p>\n\n\n\n
Noha egyik korai novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9nek mott\u00f3j\u00e1ul J\u00f3zsef Attila Ars poetic\u00e1j\u00e1<\/em>nak n\u00e9h\u00e1ny sor\u00e1t v\u00e1lasztja Fekete Gyula, a “val\u00f3di vil\u00e1g” felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val l\u00e9nyeg\u00e9ben eg\u00e9sz 50-es \u00e9vekbeli korszaka ad\u00f3s marad. Az ekkor keletkezett \u00edr\u00e1sok ugyanis ink\u00e1bb a korabeli politika, politikai torzul\u00e1sok irodalmi vet\u00fcletei, mint sem olyan \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 m\u0171vek, amelyek ezeket a torzul\u00e1sokat perleplezn\u00e9k. \u00cdgy j\u00f6nnek l\u00e9tre t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a sztahanovista-mozgalom sz\u00e1zal\u00e9k-t\u00f6rt\u00e9netei, a becs\u00fclet \u00e9s \u00f6ntudat meghitt p\u00e9ld\u00e1zatai \u00e9s az egyre fokoz\u00f3d\u00f3 oszt\u00e1lyharc r\u00e9mhist\u00f3ri\u00e1i. Ezek a korai m\u0171vek nem is jelentenek t\u00f6bbet az adott t\u00f6rt\u00e9netnel, nem utalnak \u00f6nmagukon t\u00fal semmire, \u00edgy csakis a t\u00e9ma \u00e1ltal k\u00f6zel\u00edthet\u0151k meg. A t\u00e9ma pedig l\u00e9nyeg\u00e9ben mindig csak vari\u00e1ci\u00f3i: a munkateljes\u00edtm\u00e9nyek demonstr\u00e1l\u00e1sa egyr\u00e9szt, az oszt\u00e1lyharc k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1i a m\u00faltban \u00e9s jelenben m\u00e1sr\u00e9szt. Cs\u00edr\u00e1iban azonban m\u00e1r itt megjelennek a k\u00e9s\u0151bbi \u00edr\u00f3i hangnemv\u00e1lt\u00e1s f\u0151bb mot\u00edvumai is, a n\u0151i sorsok kiemelt szerepe ill. a falu \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja. Bakos Erzsi ugyan a korai Fekete-m\u0171vek \u00e1ltal\u00e1nos modellje szerint paraszt l\u00e1nyb\u00f3l a v\u00e1rosi szocialista munkaversenyek h\u0151se lesz, \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben m\u00e9gis felsejlik valami tov\u00e1bbmutat\u00f3: a b\u00fckkaljai szeg\u00e9nyparaszts\u00e1g jelen\u00e9nek \u00e9s m\u00faltj\u00e1nak, gondolatvil\u00e1g\u00e1nak egy-egy mozzanata. (M\u00e1jusfa,<\/em> 1952)<\/p>\n\n\n\n Cs\u0151sz Kati (Kati<\/em>, 1953) a traktoron igyekszik bebizony\u00edtani, hogy \u0151 is k\u00e9pes arra, amire a f\u00e9rfiak; a n\u0151i egyenjog\u00fas\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ja azonban, amely a 60-as\/70-es \u00e9vekben foglalkoztatja majd Fekete Gyul\u00e1t a legink\u00e1nbb, itt m\u00e9g bele\u00e1gyaz\u00f3dik a mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s k\u00f6z\u00e9let viszony\u00e1nak torz szeml\u00e9let\u00e9be. A hajnali 4-\u0151l este 11-ig dolgoz\u00f3 traktoros l\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete azt p\u00e9ld\u00e1zza, hogy hogyan old\u00f3dik fel minden egy\u00e9ni sz\u00edn, egy\u00e9ni \u00e9rdek valamif\u00e9le k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lban, amelynek hitel\u00e9\u00fcl sokszor a t\u00f6rt\u00e9netbe bel\u00e9p\u0151 “R\u00e1kosi elvt\u00e1rs” tekint\u00e9lye szolg\u00e1l. A realista ig\u00e9ny\u0171 pr\u00f3za ezzel \u00e9ppen a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l t\u00e1volodik el, \u00e9s olyan h\u0151s\u0151ket fest, akik \u00e9ppen ez\u00e9rt elvesztik minden hitel\u00fcket. Jellemz\u0151je ennek a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elrugaszkodott szeml\u00e9letnek a Bulg\u00e1ri\u00e1t bemutat\u00f3 kis f\u00fczetecske is (Bulg\u00e1riai eml\u00e9kek<\/em>, 1954), amely szinte egy lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151t vet\u00edt a jelenre, mindent egy “kell” fel\u0151l l\u00e1ttat: “Nemesen egyszer\u0171 vonalak, harmonikus egys\u00e9gbe olvad \u00f6ssze ez az eg\u00e9sz v\u00e1rosr\u00e9sz, kellemes m\u00e9g a szemnek is” – \u00edrja egy \u00faj lak\u00f3telepr\u0151l, de nem kev\u00e9sb\u00e9 idilli pl. a k\u00f6zeled\u00e9si rend\u0151r\u00f6k \u00e9s a szab\u00e1lytalankod\u00f3 gyalogosok kapcsolata sem: “A rend\u0151r\u00f6k szorgalmasan s\u00edpolnak \u00e9s kitart\u00f3an terelgetik a j\u00e1rd\u00e1ra a rakonc\u00e1tlan j\u00e1r\u00f3kel\u0151ket.” Ha vegy\u00fcl is n\u00e9ha kritikai hang Fekete 50-es \u00e9vekbeli \u00edr\u00e1saiba, az mindenekel\u0151tt a k\u00f6zvetlen munkaszervez\u00e9st \u00e9rinti (M\u00e1jusfa<\/em>, Kati<\/em>), Szotyola igazgat\u00f3 eset\u00e9ben pedig (Szotyol\u00e1r\u00f3l cikket \u00edrnak<\/em>, 1954) mindez szatirikus felhangot kap.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1r elmondottak \u00e9rv\u00e9nyesek l\u00e9nyeg\u00e9ben a novell\u00e1kra, elbesz\u00e9l\u00e9sekre is, ugyanakkor itt m\u00e1r \u00e9rthet\u0151en k\u00f6zponti szerepet kap a folyamat \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, ami mintegy a 60-as\/70-es \u00e9vekbeli Fekete-m\u0171veket el\u0151legzi.<\/p>\n\n\n\n Fekete Gyula folyamatrajzai tulajdonk\u00e9ppen a t\u00f6rt\u00e9nelemmel egy\u00fctt v\u00e1ltoz\u00f3 egy\u00e9ni sorsok tabl\u00f3i, amit a legjellegzetesebben a V\u00e9r \u00e9s korom <\/em>(1954) \u00fan. “gy\u0151ri t\u00f6rt\u00e9netei” mutatnak. A t\u00f6rt\u00e9netek kiindul\u00f3pontj\u00e1ban Sud\u00e1r Antal munk\u00e1s, a h\u00e1tt\u00e9rben pedig a milleneumi \u00e9vek honfoglal\u00f3 \u0151seivel k\u00e9rked\u0151 \u00fari Magyarorsz\u00e1g \u00e1ll. A n\u00e9z\u0151pont innen k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa: egyr\u00e9szt v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1z Sud\u00e1r Antal \u0151sein, felt\u00e9rk\u00e9pezve az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt nyomor\u00fas\u00e1got ill. az \u00e9bred\u0151 \u00f6ntudatot, majd v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri a Sud\u00e1r-csal\u00e1d \u00e9let\u00e9t mozaikszer\u0171en eg\u00e9szen a felszabadul\u00e1sig ill. az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fcl\u00e9s megindul\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n Az Eszm\u00e9let<\/em> (1953) novell\u00e1i tematikusan ugyan nem f\u00fcggnek \u00f6ssze, \u00f6sszekapcsolja \u0151ket a folyamat \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka; Ver\u0151 J\u00f3seg \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete (J\u00f3ska<\/em>), a Koltai-csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete (Koltai csal\u00e1d<\/em>), egy r\u00e9gi vil\u00e1gbeli \u00farin\u0151 titkos napl\u00f3j\u00e1nak esem\u00e9nymenete (\u00daj esztend\u0151<\/em>), vagy pl. a termel\u0151csoportok megalakul\u00e1sa \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00e9se (K\u00fczdelem<\/em>) mind-mind a r\u00e9git felv\u00e1lt\u00f3 \u00faj folyamatrajza.<\/p>\n\n\n\n Mindez fellelhet\u0151 r\u00e9szben az Ismer\u0151s\u00f6k<\/em>ben (1955) is, amelynek egyik novellaf\u0171z\u00e9r\u00e9ben (Csillagf\u00e9nyn\u00e9l<\/em>) a Balatonn\u00e1l \u00fcd\u00fcl\u0151 vend\u00e9gek mes\u00e9lik el egym\u00e1snak \u00e9let\u00fck fontosabb esem\u00e9nyeit. Term\u00e9szetesen a mag\u00e1n\u00e9let itt is szinte t\u00f6k\u00e9letesen egybefon\u00f3dik a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, ami mag\u00e1nak Fekete Gyul\u00e1nak is \u00e9letresz\u00f3l\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye maradt. Szembet\u0171n\u0151 ugyanakkor, hogy az Ismer\u0151s\u00f6k<\/em> novell\u00e1i kev\u00e9sb\u00e9 idealiz\u00e1ltak, mint Fekete azt megel\u0151z\u0151 m\u0171vei. A kritikai \u00e9l imm\u00e1r sem a szakszervezetet (Kis t\u00f6rt\u00e9netek “azonban” elvt\u00e1rsr\u00f3l<\/em>), sem pedig a “befurakodott ellens\u00e9g” p\u00e1rtjelszav\u00e1t nem ker\u00fcli el (Lavina<\/em>). K\u00e1zsm\u00e9rn\u00e9nak, a Lavina<\/em> igazs\u00e1gtalanul meghurcolt p\u00e1rtmunk\u00e1s\u00e1nak a k\u00f6vetkez\u0151ket mondja az \u00faj k\u00f6rzeti titk\u00e1r: “N\u00e9zze elvt\u00e1rsn\u0151 (…) mindenf\u00e9le ember van, sajnos m\u00e9g a p\u00e1rtban is” – mindez pedig valamik\u00e9ppen Fekete Gyula eddigi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak fordulat\u00e1t is jelenti, eg\u00e9szen pontosan az ill\u00fazi\u00f3k elveszt\u00e9s\u00e9t, amit a k\u00f6tet egy m\u00e1sik novell\u00e1ja ugyan a mag\u00e1n\u00e9let kontextus\u00e1ban, egy n\u0151 \u00e9s egy f\u00e9rfi viszony\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151kben jel\u00f6li meg: “B\u0171nh\u0151dni kellett minden, minden ill\u00fazi\u00f3\u00e9rt.”<\/p>\n\n\n\n Fekete Gyula \u00fajabb alkot\u00f3i korszaka ugyan t\u00f6bb \u00e9vi hallgat\u00e1s ut\u00e1n egy gyermekeknek sz\u00f3l\u00f3 sci-fi-fi t\u00f6rt\u00e9nettel kezd\u0151dik (A k\u00e9k sziget<\/em>, 1959), de valahol ott igyekszik \u00faj utakat tal\u00e1lni, ahol 1955-ben megakadt. Szimmaren t\u00f6k\u00e9letes, emberarc\u00fa t\u00e1rsadalom-fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban l\u00e9nyeg\u00e9ben a t\u00e1rsadalmat alkot\u00f3 t\u00f6megek nagykor\u00fav\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, tudati el\u0151bbre l\u00e9p\u00e9se, akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tele a felismert c\u00e9l: “A j\u00f6vend\u0151t nem l\u00e1tni szemmel, a j\u00f6v\u0151: mai munk\u00e1nk \u00e9s holnapi dolgunk.” Fekete Gyula, aki nem hit\u00e9t, de ill\u00fazi\u00f3t elvesztette, tudja imm\u00e1r, hogy egy ide\u00e1lis t\u00e1rsadalom t\u00e9nyleges megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a “legt\u00f6bb id\u0151re \u00e9ppen mag\u00e1nak az embernek lesz sz\u00fcks\u00e9ge”. \u00dagy t\u0171nik, hogy ebben a tudom\u00e1nyos-fantasztikus m\u0171fajban Fekete r\u00e1tal\u00e1l arra a saj\u00e1tos form\u00e1ra, amivel a t\u00e1rsadalmi fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l vallott elk\u00e9pzel\u00e9seit sz\u00e9pirodalmi form\u00e1ban, ugyanakkor a realizmus k\u00e9nyszere n\u00e9lk\u00fcl elmondhatja.<\/p>\n\n\n\n A szerelmesek bolyg\u00f3ja<\/em> (1964) a technikai civiliz\u00e1ci\u00f3 elk\u00e9pzelhet\u0151 legfejlettebb fok\u00e1t vet\u00edti el\u00e9nk, ami viszont A k\u00e9k sziget<\/em> gondolatmenet\u00e9t k\u00f6vetve nem jelenti egy\u00fattal az emberek bels\u0151, lelki fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, hanem ink\u00e1bb a lelki elsiv\u00e1rosod\u00e1s\u00e1t, az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok, a kommunik\u00e1ci\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t. A k\u00e9rd\u00e9s itt \u00fagy fogalmaz\u00f3dik meg, hogy “hol keress\u00fck a boldogs\u00e1got, ha minden k\u00edv\u00e1ns\u00e1gunk teljes\u00fcl\u00e9s\u00e9ben sem tal\u00e1ltuk meg?” A k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1laszt a 60-as \u00e9vek nagy reg\u00e9nyei, essz\u00e9i, vitairatai keresik.<\/p>\n\n\n\n A vil\u00e1gl\u00e1tott Bonif\u00e1c<\/em> (1974) c. sci-fi-fi kisreg\u00e9ny l\u00e9nyeg\u00e9ben nem hoz \u00fajat A szerelmesek bolyg\u00f3j\u00e1<\/em>hoz k\u00e9pest: Bonif\u00e1c \u00e9s Zs\u00f3fi el\u0151tt az \u00fajfajta telepen elt\u00f6lt\u00f6tt r\u00f6vid id\u0151 ut\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3 lesz, hogy a sz\u00e9d\u00edt\u0151 technikai eredm\u00e9nyek az emberi probl\u00e9m\u00e1kat nem hogy nem oldj\u00e1k meg magukt\u00f3l, hanem tal\u00e1n m\u00e9g n\u00f6velik is, ez\u00e9rt v\u00e1gynak vissza falujukba, a term\u00e9szetes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe.<\/p>\n\n\n\n A Triszex <\/em>(1974) viszont m\u00e1r a sci-fi-fi nyelv\u00e9n egy \u00fajabb Fekete Gyula-i probl\u00e9mak\u00f6rt t\u00e1rgyal: mag\u00e1n\u00e9rdek \u00e9s k\u00f6z\u00e9rdek \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9t, csal\u00e1d \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g s\u00falyos \u00e9rdekellent\u00e9t\u00e9t, amely a csal\u00e1d felboml\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hanyatl\u00e1s\u00e1hoz vezet. <\/p>\n\n\n\n A Triszex<\/em>ben felvetett probl\u00e9m\u00e1hoz n\u0151reg\u00e9nyein (A fiatalasszony<\/em>, 1960; A h\u0171 asszony meg a rossz n\u0151<\/em>, 1963) ill a “N\u0151k Lapj\u00e1ban” 1971-ben ind\u00edtott sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 vita nyom\u00e1n \u00e9rkezik el Fekete Gyula (\u00c9lj\u00fcnk magunknak?<\/em>, 1972; Mindene megvan?<\/em>, 1972)<\/p>\n\n\n\n A fiatalasszony<\/em> lapjair\u00f3l maga az \u00e9let teljess\u00e9ge, szinte kibogozhatatlan sz\u00f6vev\u00e9nye \u00e1rad, m\u00e9gis els\u0151sorban a h\u00e1zass\u00e1gkr\u00edzisek reg\u00e9nye. Fekete Gyula ugyanakkor nem azokat a lelki t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket \u00e1br\u00e1zolja, amelyek a h\u00e1zass\u00e1gok, a k\u00e9t nem k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok meglazul\u00e1s\u00e1hoz vezetnek, ezek \u0151t nem \u00e9rdeklik. Eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9vel ink\u00e1bb csak a probl\u00e9m\u00e1t jelzi, a hi\u00e1nyt, a k\u00f6z\u00f6s nyelv hi\u00e1ny\u00e1t a h\u00e1zast\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6tt, ami v\u00e9g\u00fcl a csal\u00e1d felboml\u00e1s\u00e1hoz vezet, nemcsak a fiatalasszony, Juli \u00e9s B\u00e9la kapcsolata p\u00e9ld\u00e1zza ezt, hanem szinte minden szerepl\u0151\u00e9.<\/p>\n\n\n\n Fekete Gyul\u00e1t, a “k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megsz\u00e1llottj\u00e1t” az a felismer\u00e9s juttatta el a csal\u00e1d vizsg\u00e1lat\u00e1hoz, miszerint az “\u00e9rzelmek a tudattal, a mag\u00e1n\u00e9rdek a k\u00f6z\u00e9rdekkel, a mag\u00e1nigazs\u00e1gok a t\u00e1rsadalmi \u00e9rv\u00e9ny\u0171 igazs\u00e1gokkal sehol sem \u00fctk\u00f6znek meg olyan nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl, mint ezen a porondon”. (\u00c9lj\u00fcnk magunknak?<\/em>) Fekete Gyula ezzel a Veres P\u00e9ter-i “n\u00e9pben-nemzetben val\u00f3 gondolkod\u00e1s” \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t v\u00e1llalja fel, ez a gondolat t\u00f6lti be pl. gyermekk\u00f6nyveit is (Kincskeres\u0151 Pipit\u00e9r<\/em>, 1961; Erdei sz\u00ednpad<\/em>, 1962) \u00e9pp\u00fagy mint a Fort\u00e9lyos f\u00e9lelem igazgat<\/em> (1970) c. t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A h\u0171 asszony meg a rossz n\u0151<\/em> ugyancsak a “hi\u00e1ny” reg\u00e9nye, a f\u00e9rfi-n\u0151 kapcsolatnak, a csal\u00e1di \u00e9let v\u00e1ls\u00e1gjelens\u00e9geinek a k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1sa, ugyanakkor Ostor Imre h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00f6rt\u00e9nete imm\u00e1r Fekete Gyula \u00fajabb korszak\u00e1nak szinte valamennyi mot\u00edvum\u00e1t is tartalmazza. Felvet a reg\u00e9ny egyr\u00e9szt egy sor szociol\u00f3giai-mor\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9st, amely az \u00c9lj\u00fcnk magunknak?<\/em> is sokat vitatott f\u0151 probl\u00e9m\u00e1ja lesz, itt eml\u00edthet\u0151 els\u0151sorban a gyerek szerepe a csal\u00e1dban \u00e9s a sokgyermekes csal\u00e1d t\u00e1rsadalmi meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, kiv\u00e1ltk\u00e9pp abban az el\u00e9g tipikus helyzetben, amikor az anya egyed\u00fcl neveli gyermekeit. A csal\u00e1dproblematika lehet\u0151s\u00e9g egyben arra is, hogy az \u00edr\u00f3 mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s k\u00f6z\u00e9let, mag\u00e1ny\u00fcgy \u00e9s k\u00f6z\u00fcgy viszony\u00e1t \u00fajra \u00e9s \u00fajra felvesse. Ez a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r az \u00c9lj\u00fcnk magunknak?<\/em> \u00e9s Mindene megvan?<\/em> c. szociol\u00f3giai vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sokban imm\u00e1r \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9nyt kap, a felvetett probl\u00e9m\u00e1k – egy gyermekellenes t\u00e1rsadalom vesz\u00e9lye, a sokgyermekesek nagyobb megbecs\u00fcl\u00e9se, a teljes anyas\u00e1g joga, azaz a gyermeknevel\u00e9s mint teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 munka elismer\u00e9se stb. – olyan horderej\u0171ek, hogy maga a korm\u00e1nyzat is k\u00e9nytelen volt foglalkozni a megold\u00e1sukkal.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1rom gyermeket nevel\u0151, elv\u00e1lt asszony, P\u00e1l\u00f3czn\u00e9, a rossz n\u0151 a reg\u00e9nyben, a j\u00e1tszadoz\u00f3 gyerekek a h\u00e1z lak\u00f3inak nyugalm\u00e1t s\u00e9rtik, P\u00e1l\u00f3czn\u00e9 kapcsolatteremt\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sai pedig eg\u00e9sz k\u00f6rnyezet\u00e9nek mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t. Fekete Gyula ellenp\u00e9ldak\u00e9nt odarajzolja a gyermektelen Ostor h\u00e1zasp\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag kiegyens\u00falyozott csal\u00e1di \u00e9let\u00e9t, ami azonban P\u00e1l\u00f3czn\u00e9 megjelen\u00e9s\u00e9vel, Ostor \u00e9s P\u00e1l\u00f3czn\u00e9 kapcsolat\u00e1val felborul. Ostor ugyan P\u00e1l\u00f3czn\u00e9 gyerekein kereszt\u00fcl jut el az asszonyhoz, ez m\u00e9gsem azt mutatja, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a gyermektelens\u00e9g h\u00e1zass\u00e1guk egyed\u00fcli megront\u00f3ja, hanem mindenekel\u0151tt az a hi\u00e1ny\u00e9rzet, amit m\u00e1r Juli is, A fiatalasszony<\/em> h\u0151se is \u00e9rzett. “Valami megnevezhetetlen dolog hi\u00e1nyzik, valamilyen h\u00edd az emberekhez” – eszm\u00e9l fel \u00d6st\u00f6r Imre, \u00e9s van ereje \u00e9s b\u00e1tors\u00e1ga, hogy a mor\u00e1lis beidegz\u0151d\u00e9sek ellen\u00e9re v\u00e1ltoztasson a saj\u00e1t sors\u00e1n, \u00e9s v\u00e1llalja a h\u00e1romgyermekes, elv\u00e1lt asszonyt. <\/p>\n\n\n\n A falu sz\u00e9pe<\/em> (1961) ugyan szint\u00e9n egy n\u0151i sorsot \u00e1ll\u00edt k\u00f6z\u00e9ppontba, de K\u00f6teles Margit \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete m\u00e1r csak \u00e9rinti a csal\u00e1dproblematik\u00e1t, sokkal ink\u00e1bb Fekete Gyula k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl legjobb reg\u00e9ny\u00e9vel, Az orvos hal\u00e1l\u00e1val<\/em> mutat n\u00e9mi rokons\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n A falusi \u00e9let, amit Fekete Gyula a “falu sz\u00e9pe” \u00e9letsors\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben felv\u00e1zol, meglehet\u0151sen egyhang\u00fa, ugyanakkor az epikai teret nem az \u00e1llapot elm\u00e9ly\u00fclt \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val t\u00f6lti ki, hiszen \u0151t mindenekel\u0151tt a v\u00e1ltoz\u00e1s foglalkoztatja. L\u00e9nyeg\u00e9ben arr\u00f3l az \u00f6ntudatlan folyamatr\u00f3l sz\u00f3l a reg\u00e9ny, hogy hogyan v\u00e1lik a sz\u00e9ps\u00e9g K\u00f6teles Margit sors\u00e1v\u00e1. Margit egy csend\u0151r feles\u00e9ge lesz, amibe csendesen belet\u00f6r\u0151dik, hiszen ki mer szembeszeg\u00fclni egy csend\u0151r akarat\u00e1val? Szembeker\u00fcl azonban a falu erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9vel, amely az archaikus falusi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s annak spont\u00e1n erk\u00f6lcsi tudata megsz\u0171n\u00e9s\u00e9vel a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1gban szerzett \u00fajabban \u00e9rv\u00e9nyt mag\u00e1nak. Ez K\u00f6teles Margit trag\u00e9di\u00e1ja, hogy sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s erk\u00f6lcs szembeker\u00fcl egym\u00e1ssal. Enged a bels\u0151, biol\u00f3giai sodr\u00e1snak, ami a csend\u0151r karjaiba hajtja, \u00e9s ez\u00e9rt a boldogs\u00e1g\u00e1val fizet.<\/p>\n\n\n\n Annyiban hasonl\u00edt Wei\u00df doktor (Az orvos hal\u00e1la<\/em>, 1963) sorsa K\u00f6teles Margit\u00e9hoz, hogy \u0151 sem tud m\u00e1sk\u00e9pp tenni, \u0151 is engedni k\u00e9nyszer\u00fcl a bels\u0151 er\u0151knek, amelyek itt is a “m\u00e1sok\u00e9rt \u00e9lni” etikai parancs\u00e1t hordozz\u00e1k. Csakhogy ez a bele\u0151 k\u00e9nyszer az orvosn\u00e1l nem a falu erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9vel \u00fctk\u00f6zik \u00f6ssze, hanem az individuum \u00e9rdekeivel. Az \u00f6reg orvosnak megromlott eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt felt\u00e9tlen nyugd\u00edjba kellene mennie, ezt \u0151 nagyon is j\u00f3l tudja. Az \u0151t felv\u00e1lt\u00f3 \u00faj orvos azonban elmenek\u00fcl, a falu pedig nem maradhat orvos n\u00e9lk\u00fcl. Az individu\u00e1lis \u00e9rdeknek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi elhivatotts\u00e1gnak a metsz\u00e9spontj\u00e1n ragyog fel Az orvos hal\u00e1la<\/em> kim\u00e9rt, a h\u0151s reflekt\u00e1lts\u00e1g\u00e1t t a cselekm\u00e9nnyel kit\u0171n\u0151en \u00f6tv\u00f6z\u0151 pr\u00f3z\u00e1ja. Am\u00edg K\u00f6teles Margit az\u00e9rt lesz boldogtalan, mert sz\u00e9ps\u00e9ge szembe\u00e1ll\u00edtja a falu erk\u00f6lcs\u00e9vel, addig Wei\u00df doktor \u00e9ppen ebben az erk\u00f6lcsis\u00e9gben tal\u00e1lja meg az \u00e9let sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, a boldogs\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n A mag\u00e1n\u00e9rdek \u00e9s k\u00f6z\u00e9rdek, eszt\u00e9tikum \u00e9s erk\u00f6lcs viszony\u00e1nak vizsg\u00e1lata mellett Fekete Gyul\u00e1t tal\u00e1n a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9gtudat foglalkoztatja a legink\u00e1bb. \u0150 \u00edrja egy hely\u00fctt, hogy az \u0151 nemzed\u00e9k\u00e9nek “legnagyobb \u00e9lm\u00e9nye: 1945”, \u00e9s a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben nem tud “olyan esztend\u0151r\u0151l, amelyben nemzeti, t\u00e1rsadalmi, emberi sorsk\u00e9rd\u00e9seink t\u00f6m\u00e9nyebben \u00e9s robban\u00e9konyabban s\u0171r\u0171s\u00f6dtek volna”. A sorozatb\u00f3l , amelyben Fekete Gyula ezt a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyt j\u00e1rta volna k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 oldalr\u00f3l k\u00f6r\u00fcl, mindenesetre csak k\u00e9t k\u00f6tet jelenik meg: az Ezeregyedik esztend\u0151 <\/em>(1965) \u00e9s a Cs\u00f6rd\u00fcl\u0151 \u00e9g<\/em> (1967), amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik sem \u00e9ri el t\u00f6bb\u00e9 Az orvos hal\u00e1la<\/em> m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az Ezeregyedik esztend\u0151<\/em> Acsay f\u0151hadnagy \u00e9s tisztiszolg\u00e1ja, a paraszti sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Kriston saj\u00e1tos egym\u00e1sra utalts\u00e1g\u00e1ban \u00far \u00e9s szolga \u00e1rtalmas sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t leplezi le. A Cs\u00f6rd\u00fcl\u0151 \u00e9g<\/em>ben ezzel szemben Szkult\u00e9ty G\u00e1bornak, egy t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1rb\u00f3l lett nyilas p\u00e1rtvez\u00e9rnek portr\u00e9j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk Fekete Gyula, a h\u00e1tt\u00e9rbe pedig odarajzolja egy ut\u00f3v\u00e9dharcot folytat\u00f3 nyilas sz\u00e1ll\u00f3alj utols\u00f3 napjait. A reg\u00e9nynek nincs semmi \u00f6nmag\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 jelent\u00e9se, azt jelenti, amit maga a t\u00f6rt\u00e9net dokument\u00e1l: “balgas\u00e1gokat” – mint ahogyan K\u0151szeg Ferenc tal\u00e1l\u00f3an megnevezi.<\/p>\n\n\n\n A fi\u00fa \u00e9s a katon\u00e1k<\/em> (1970) egysz\u00f3lam\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete ugyancsak az 1944-45-\u00f6s val\u00f3s\u00e1g egy szelet\u00e9t mutatja be \u00fagy, hogy megel\u00e9gszik a felsz\u00ednnel, nem t\u00f6m\u00f6r\u00edt, nem vonatkoztat el, \u00f6nmag\u00e1n t\u00fal semmire sem utal, csak l\u00e1ttat.<\/p>\n\n\n\n Novell\u00e1t l\u00e9nyegesen kevesebbet \u00edr Fekete Gyula a 60-as\/70-es \u00e9vekben, mint els\u0151 korszak\u00e1ban, amikor is h\u00e1rom k\u00f6tetnyi novell\u00e1ja \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9se jelenik meg. A L\u00e1nysz\u00f6ktet\u00e9s <\/em>(1966) novell\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt r\u00e1ad\u00e1sul sok a v\u00e1zlat, a k\u00eds\u00e9rlet. Ezek az \u00fajabb novell\u00e1k \u00e9s karcolatok l\u00e9nyeg\u00e9ben h\u00e1rom nagyobb \u00e9lm\u00e9nyk\u00f6rb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozna: a k\u00e9t nem viszony\u00e1t vizsg\u00e1lj\u00e1k (Frizsider<\/em>, Mi is az a szerelem?<\/em>), a falusi mindennapokat mutatj\u00e1k be, m\u00e9gpedig Fekete Gyul\u00e1n\u00e1l ritka sz\u00edngazdags\u00e1gban (Testv\u00e9rek<\/em>, M\u00e1rcius<\/em>) ill. a legszem\u00e9lyesebb, \u00e9letrajzi vonatkoz\u00e1s\u00fa esem\u00e9nyeket v\u00e1zolj\u00e1k fel nagy bele\u00e9rz\u00e9ssel (Tan\u00fas\u00edtv\u00e1ny a csod\u00e1r\u00f3l<\/em>, Kortescukor<\/em>, S\u00e9ta a fiammal<\/em>, El\u0151jegyz\u00e9si napt\u00e1r 1945 <\/em>stb.) Az egyik ilyen \u00e9letrajzi v\u00e1zlatb\u00f3l (L\u00e1nysz\u00f6ktet\u00e9s<\/em>) k\u00e9s\u0151bb a szerelem \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s reg\u00e9nye, a M\u00e9zeshetek<\/em> (1975) kerekedik ki.<\/p>\n\n\n\n Fekete Gyula p\u00e1ly\u00e1ja nem szor\u00edtkozik csup\u00e1n a sz\u00e9pirodalomra, ezt mutatja m\u00e1r a k\u00e9t szociol\u00f3giai k\u00f6tet, az \u00c9lj\u00fcnk magunknak? <\/em>\u00e9s a Mindene megvan? <\/em>ill . az essz\u00e9ket tartalmaz\u00f3 Egy korty tenger<\/em> (1974) c. gy\u0171jtem\u00e9ny, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben a t\u00e1rsadalom szinte minden jelens\u00e9g\u00e9re reflekt\u00e1l valamik\u00e9pp, legyen az pl. irodalom, gazdas\u00e1gir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, nevel\u00e9s, idegenforgalom vagy ak\u00e1r divat.<\/p>\n\n\n\n Fekete Gyula az, aki az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt h\u00edvja fel a figyelmet a t\u00falharap\u00f3dzott b\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1ra \u00e9s szorgalmazza a szocialista demokr\u00e1cia megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u0151 az, aki a term\u00e9szetes emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egyik legk\u00f6vetkezetesebb h\u00edve, mivel szerinte ezek hordozz\u00e1k a “mag\u00e1nigazs\u00e1gokn\u00e1l magasabb rend\u0171, \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9ny\u0171 igazat”, s\u0151t meggy\u0151z\u0151d\u00e9se, hogy a “kisk\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek a szocialista t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi szervez\u0151d\u00e9sben minden el\u0151z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1llapothoz k\u00e9pest fontosabb funkci\u00f3juk lesz”, \u0151 az v\u00e9g\u00fcl, aki sz\u00f3t emel t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a diasp\u00f3ra-magyars\u00e1g \u00e9rdek\u00e9ben is: “T\u00f6bbet kellene t\u00f6r\u0151dn\u00fcnk – sz\u00e1zszor \u00e9s ezerszer t\u00f6bbet – a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 magyarokkal.” Hogy honnan ez a sokf\u00e9le \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s? Fekete Gyul\u00e1ban m\u00e9g \u00e9l a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy a vil\u00e1got jobb\u00e1 tegye. \u0150 megr\u00f6gz\u00f6tt moralista, amit reg\u00e9nyei, novell\u00e1i \u00e9pp\u00fagy mutatnak , mint essz\u00e9i. “Az \u00e9letnek – term\u00e9szetesen – azzal a c\u00e9llal v\u00e1gtam neki, hogy kiford\u00edtom sark\u00e1b\u00f3l a vil\u00e1got” – \u00edrja egy hely\u00fctt, \u00e9s b\u00e1r elvesztette az\u00f3ta ill\u00fazi\u00f3t, egy emberarc\u00fa t\u00e1rsadalom lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek hit\u00e9t mindenk\u00e9ppen meg\u0151rizte. Hisz abban, hogy az \u00edr\u00f3i munka, ha nem is k\u00f6zvetlen\u00fcl, de mindenk\u00e9ppen kapcsol\u00f3dik a t\u00e1rsadalomhoz, a programirodalmat elveti ugyan, ide \u00fagy v\u00e9li, hogy az “\u00edr\u00e1s (,…) a maga sok\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g\u00e9ben ir\u00e1nyt kell adjon a sokarc\u00fa olvas\u00f3 \u00e9rz\u00e9seinek – gondolatainak.” Ennek az \u00edr\u00f3i programnak legf\u0151bb p\u00e9ldak\u00e9pe Pet\u0151fi \u00e9s J\u00f3zsef Attila. <\/p>\n\n\n\n Felt\u00e9tlen figyelmet \u00e9rdemel, hogy mennyi a b\u00f6lcs el\u0151rel\u00e1t\u00e1s vagy tal\u00e1n ink\u00e1bb remek meg\u00e9rz\u00e9s, id\u0151t\u00e1ll\u00f3 megjegyz\u00e9s ezekben a munk\u00e1nkban. Fekete Gyula pl. minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb tudom\u00e1nyos felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a szakemberek \u00e1ltal annyit vitatott \u00e9s akad\u00e1lyozott \u00faj gazdas\u00e1gi reformok mell\u00e9 \u00e1ll, s\u0151t tal\u00e1n sokakn\u00e1l mer\u00e9szebben a “szabadverseny felt\u00e9tlen sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t” hangoztatja, az anyagi \u00e9s erk\u00f6lcsi \u00f6szt\u00f6nz\u0151k mellett mind nagyobb szerephez \u00f3hajtja juttatni a “tehets\u00e9g, az alkot\u00e1s korl\u00e1tlan lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek vonz\u00e1s\u00e1t”. Kulcsszava pedig ezeknek az el\u0151retekint\u0151 gondolatoknak az “emberi min\u0151s\u00e9g “k\u00e9rd\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n Az essz\u00e9kkel rokon Vallom\u00e1s hajnalig<\/em> (1970) fikci\u00f3s pr\u00f3z\u00e1ja, amelynek l\u00e9nyeg\u00e9ben nincs cselekm\u00e9nye, az eg\u00e9sz reflexi\u00f3, az elbesz\u00e9l\u0151 a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9t, vagy tal\u00e1n pontosabban “eszm\u00e9lked\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t” t\u00e1rja fel egy k\u00f6zelebbr\u0151l meg nem hat\u00e1rozott szem\u00e9ly el\u0151tt egy b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1ban, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 napjaiban, valahol Magyarorsz\u00e1gon. \u00c9rdekes m\u00e1r mag\u00e1nak az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em>nek a megv\u00e1laszt\u00e1sa is, hiszen egyr\u00e9szt a Fekete Gyula-i \u00e9letm\u0171 k\u00e9rd\u00e9seit visszhangozza, teh\u00e1t ilyen \u00e9rtelemben \u00f6n\u00e9letrajzi jelleg\u0171, m\u00e1sr\u00e9szt viszont bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben ennek kritik\u00e1ja is. “F\u00fcggetlen szellem” – \u00edrja Fekete Gyula h\u0151s\u00e9r\u0151l – “A kommunist\u00e1k bizalmatlanok hozz\u00e1, elhat\u00e1rolj\u00e1k t\u0151le magukat, a kor hatalmasai viszont veszedelmes felforgat\u00f3nak – kommunist\u00e1nak – tartj\u00e1k, akivel szemben k\u00f6ny\u00fcreletnek nincs helye.” Ez a “k\u00f6zb\u00fcls\u0151” \u00e1llapot, a Vallom\u00e1s hajnalig <\/em>kiindul\u00f3pontja, az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em> ebb\u0151l a poz\u00edci\u00f3b\u00f3l keresi a v\u00e1laszt az emberi l\u00f3st les t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1goss\u00e1g k\u00e9rd\u00e9seire, az ut\u00f3bbira azonban mar egyre t\u00f6bb k\u00e9tellyel. “Megsz\u00fcntetj\u00fck a mag\u00e1ntulajdontJ?J\u00f3, az rendben van, ha a forradalom m\u00e1r gy\u0151z\u00f6tt, az egy tollvon\u00e1s. De kik rendelkeznek majd a k\u00f6ztulajdonnal? Egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra tiszta prolet\u00e1rdemokr\u00e1cia, gyakorlat \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi iskola n\u00e9lk\u00fcl? (…) S az emberek v\u00e9r\u00e9ben az \u00e9vezredes hatalmi \u00f6szt\u00f6n? ” – t\u00f6preng a Vallom\u00e1s hajnalig<\/em> elbesz\u00e9l\u0151je, ugyanakkor a k\u00e9telyek mellett is hitet tesz a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got nem ismer\u0151 kisebb vagy nagyobb emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek mellett, hiszen az, hogy “egym\u00e1sra vagyunk utalva (…), a legcsod\u00e1latosabb t\u00f6rv\u00e9nye a l\u00e9tnek”, hirdeti az \u00e9let “der\u0171s, hangulatos sz\u00e9ps\u00e9geit”. ezer sz\u00edn\u0171 gazdags\u00e1g\u00e1t, nem-hierarchikus sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t, amit “csup\u00e1n a tiszta \u00e9sszel meg\u00edt\u00e9lni annyi, mintha a bort csak szeszfokol\u00f3val min\u0151s\u00edten\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Ilym\u00f3don a Vallom\u00e1s hajnalig <\/em> gondolati \u00f6sszegez\u00e9se annak a folyamatnak is, amikor a hangs\u00faly a Fekete Gyula-i pr\u00f3z\u00e1ban a direkt t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, a politikai harcokr\u00f3l a szerelem \u00e9s csal\u00e1d k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9re, a sz\u00fcks\u00e9ges rosszr\u00f3l az \u00e9let vid\u00e1m \u00e9s der\u0171s oldal\u00e1ra tev\u0151d\u00f6tt \u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az a fajta \u00edr\u00f3i program, amelyet a p\u00e1lyakezd\u0151 Fekete Gyula felv\u00e1llal, rengeteg buktat\u00f3t rejt mag\u00e1ban. Ez a magyar\u00e1zata annak, hogy – b\u00e1r az 50-es \u00e9vekben sz\u00e9p sz\u00e1mmal jelennek meg reg\u00e9nyei, elbesz\u00e9l\u00e9sei – eszt\u00e9tikailag \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 m\u0171vek csak a 60-as \u00e9vben elej\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151 \u00fajabb alkot\u00f3i korszak\u00e1ban keletkeznek. Noha egyik korai novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9nek mott\u00f3j\u00e1ul J\u00f3zsef Attila Ars poetic\u00e1j\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny … <\/p>\n