{"id":141,"date":"2026-04-27T14:40:10","date_gmt":"2026-04-27T12:40:10","guid":{"rendered":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=141"},"modified":"2026-04-27T14:46:55","modified_gmt":"2026-04-27T12:46:55","slug":"roman-gyorgy-1984","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=141","title":{"rendered":"Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy (1984)"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy reg\u00e9nyei, elbesz\u00e9l\u00e9sei forr\u00e1suk, alap\u00e9lm\u00e9ny\u00fck fel\u0151l n\u00e9zve \u00e1ttekinthet\u0151knek t\u0171nnek; amiv\u00e9 azonban ezek az \u00e9lm\u00e9nyek az \u00edr\u00f3i k\u00e9pzeletben v\u00e1lnak, sokszor csak nagyon nehezen k\u00f6vethet\u0151k. A bels\u0151, lelki \u00e9let olyan r\u00e9gi\u00f3iba vezetnek ezek a m\u0171vek, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban nehezen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3k, meg\u00e9rt\u00e9s\u00fck els\u0151sorban \u00e9letrajzilag k\u00f6t\u00f6tt. &#8220;Engem a sors mag\u00e1nyoss\u00e1ga, kik\u00f6z\u00f6s\u00edtetts\u00e9gre, mag\u00e1nyos, m\u00e1sok \u00e1ltal meg nem k\u00f6zel\u00edthet\u0151 \u00f6r\u00f6m\u00f6kre, b\u00e1natokra \u00edt\u00e9lt, s arra, hogy m\u00e1sok \u00f6r\u00f6m\u00e9t, szomor\u00fas\u00e1g\u00e1t csak eltorz\u00edt\u00f3 \u00e1tt\u00e9teleken kereszt\u00fcl \u00e9rtsem meg&#8221; &#8211; vallja Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy \u00e9letrajzi visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben (<em>A mag\u00e1nyb\u00f3l<\/em>, 1963). A korai agyh\u00e1rtyagyullad\u00e1s \u00e9s annak maradand\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nye, a s\u00fckets\u00e9g nemcsak a gyermek eg\u00e9sz \u00e9rzelmileg felfokozott vil\u00e1g\u00e1t, f\u00e9lelmeit, k\u00e9pzelet\u00e9t, j\u00e1t\u00e9kait hat\u00e1rozza meg, hanem az \u00edr\u00f3\u00e9t is: &#8220;A gyermekkor mindig tiszta &#8211; \u00e1ll\u00edtja <em>A mag\u00e1nyb\u00f3l <\/em>elbesz\u00e9l\u0151 <em>\u00e9n<\/em>je -, ha ut\u00e1nunk k\u00fcldi m\u00e1r-m\u00e1r elt\u0171ntnek hitt sz\u00edneit, szagait, form\u00e1it, mozg\u00e1sait, k\u00e9peit, akkor ler\u00e1zzuk a szennyet, ami r\u00f3latok, \u00e9rted, r\u00f3latok megfert\u0151z\u00f6tt fert\u0151z\u0151kr\u0151l re\u00e1nk tapadt, s megindulunk a h\u00edvogat\u00f3 \u00fczenet fel\u00e9.&#8221; P\u00e1rizs egyik kirakata ilym\u00f3don \u00fczen a gyermekkornak, felid\u00e9zve az \u00f3lomkaton\u00e1kat, a j\u00e1t\u00e9knak \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1nak egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vil\u00e1g\u00e1t, \u00edgy tal\u00e1lja meg a feln\u0151tt Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy a &#8220;bor\u00fas, idegen t\u00e1li v\u00e1rosb\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s \u00fatj\u00e1t (&#8230;), a menek\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szet egyik m\u00f3dj\u00e1t \u00e9s megjelen\u00e9si form\u00e1j\u00e1t&#8221;. A &#8220;menek\u00fcl\u00e9s&#8221; mellett azonban, ami j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig meghat\u00e1rozza Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy fest\u0151i \u00e9s \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, mindjobban er\u0151s\u00f6dik az a t\u00f6rekv\u00e9s, hogy r\u00e9mekkel \u00e9s t\u00fcnd\u00e9rekkel ben\u00e9pes\u00edtett mag\u00e1ny\u00e1t legy\u0151zze: Rom\u00e1n nem tud ugyanis belenyugodni abba, hogy munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t &#8220;ne lehessen \u00f6sszeegyeztetni az emberis\u00e9g \u00e9p\u00edt\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seivel&#8221;.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">A <em>Sz\u00fcrke h\u00e1z<\/em> (1959) c. reg\u00e9ny\u00e9ben pedig eljut annak felismer\u00e9s\u00e9hez, hogy a &#8220;politikai reakci\u00f3 el\u0151l nem lehet az \u00e1lmok orsz\u00e1g\u00e1ba menek\u00fclni.&#8221;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">A &#8220;menek\u00fcl\u00e9s&#8221;-mot\u00edvum m\u00e1r Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy egyik korai, 1938-ban \u00edr\u00f3dott reg\u00e9ny\u00e9ben felt\u0171nik (<em>V\u00e1rkast\u00e9ly a hegytet\u0151n<\/em>, 1967). S\u0151t, a &#8220;menek\u00fcl\u00e9s&#8221; maga eredm\u00e9nyezi, hogy Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy felhagy egy id\u0151re a fest\u00e9szettel, \u00e9s az irodalom fel\u00e9 fordul: &#8220;Piktor voltam eddig, de a pikt\u00fara \u00e1ltal kifejezhet\u0151 mondanival\u00f3 mint menek\u00fcl\u00e9si forma nem el\u00e9g\u00edtett ki.&#8221; &#8211; vallja a reg\u00e9ny el\u0151szav\u00e1ban. A <em>V\u00e1rkast\u00e9ly a hegytet\u0151n<\/em> a gyermekkor reg\u00e9nye, m\u00e9gpedig a gyermek  \u00e9s  feln\u0151tt egy\u00fcttes szeml\u00e9let\u00e9b\u0151l n\u00e9zve: a szob\u00e1ban j\u00e1tszadoz\u00f3 gyermek fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1b\u00f3l indul, \u00e9s bonyolult szerelmi viszonyokhoz vezet. Mot\u00edvumk\u00e9nt szinte minden megtal\u00e1lhat\u00f3 a reg\u00e9nyben, ami &#8211; <em>A mag\u00e1nyb\u00f3l <\/em>tan\u00fas\u00e1ga szerint &#8211;  Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy gyermekkor\u00e1t is meghat\u00e1rozta: a kalandok, a keres\u00e9s \u00e9s az \u00f6nmag\u00e1ra hagyotts\u00e1g tudata. Mindez pedig bonyolult elbesz\u00e9l\u00e9s strukt\u00far\u00e1t teremtve \u00fagy \u00e9p\u00fcl a reg\u00e9nybe, hogy a t\u00f6rt\u00e9net sor\u00e1n t\u00fall\u00e9p a gyermek-l\u00e9t k\u00f6r\u00e9n, de meg\u0151rzi gyermeki von\u00e1sait. Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy magyar\u00e1zata szerint a &#8220;t\u00f6rt\u00e9netet nem a gyermek gondolta v\u00e9gig, \u00e9s nem a feln\u0151tt, hanem egy,  a kett\u0151  \u00f6sszetev\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt l\u00e9ny, aki sohasem volt \u00e9s sohasem lesz.&#8221;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">A <em>Liliputok l\u00e1zad\u00e1sa <\/em>(1958) c. novell\u00e1sk\u00f6tet korai, a 30-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n keletkezett novell\u00e1i, elbesz\u00e9l\u00e9sei hasonl\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak (A<em> menyasszonyiruh\u00e1s  l\u00e1ny, A b\u00facs\u00fa, Az idegen<\/em>). \u00c1ltal\u00e1nos jellemz\u0151j\u00fck ugyanakkor, hogy az esem\u00e9nyek nem id\u0151ben, hanem a vari\u00e1ci\u00f3kra lehet\u0151s\u00e9get ad\u00f3 saj\u00e1tos t\u00e9rben t\u00f6rt\u00e9nnek. A k\u00f6tet k\u00e9s\u0151bbi, 40-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00edr\u00f3dott novell\u00e1i ezzel szemben valamif\u00e9le puszt\u00edt\u00f3 d\u00fch\u00f6t, brutalit\u00e1st fejeznek ki (<em>L\u00e1mpaf\u00e9ny, A majomgyilkos<\/em>), ami<em> A fekete hegynek lak\u00f3i <\/em>(1974) c. k\u00f6tet n\u00e9h\u00e1ny novell\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r groteszk humorr\u00e1 szel\u00edd\u00fcl (<em>Az anarchista, Koplal\u00f3m\u0171v\u00e9szek<\/em>)<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">Az 50-es \u00e9vekl pr\u00f3zaterm\u00e9se elmozdul\u00e1st mutat a mag\u00e1nyt\u00f3l mint alap\u00e9lm\u00e9nyt\u0151l, felv\u00e1llalja a t\u00e1rsadalmi folyamatokat, de k\u00e9ptelen meg az egy\u00e9n \u00e9lm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 tenni azokat. A <em>T\u00e9li vad\u00e1szat<\/em> (1950) novell\u00e1i \u00e9s az <em>\u00c1zsiai kik\u00f6t\u0151<\/em> (1951) c. reg\u00e9ny \u00e9ppen ez\u00e9rt csup\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt hatnak; az el\u0151z\u0151ekhez kapcsolja ugyanakkor ezeket a m\u0171veket az az eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, amely a korai m\u0171vekben t\u00fcnd\u00e9reket \u00e9s r\u00e9meket, \u00f6r\u00f6m\u00f6t \u00e9s f\u00e9lelmet, itt pedig kommunist\u00e1t, &#8220;aki semmit\u0151l sem f\u00e9l s tudja mag\u00e1r\u00f3l \u00e9s elvt\u00e1rsair\u00f3l, hogy az \u0151 eszm\u00e9j\u00fck, az \u0151 p\u00e1rtjuk mindenn\u00e9l \u00e9s mindenkin\u00e9l er\u0151sebb&#8221; \u00e9s ellens\u00e9get, szeg\u00e9ny parasztot \u00e9s &#8220;rombol\u00f3, puszt\u00edt\u00f3, v\u00e9rengz\u0151&#8221; kul\u00e1kot ismer csup\u00e1n. A korai n\u0151alakok is megtal\u00e1lj\u00e1k ezekben a m\u0171vekben \u00faj szerep\u00fcket: &#8220;Le\u00e1ny vezette a traktort, lobog\u00f3 sz\u0151ke haj\u00fa, sz\u00e9p, piros arc\u00fa l\u00e1ny&#8221; (<em>Tavasz<\/em>). Mindennek egy\u00e9rtelm\u0171 b\u00edr\u00e1lata, hogy Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy shanghai \u00e9lm\u00e9nyeit, amelyek r\u00e9szben <em>\u00c1zsiai kik\u00f6t\u0151<\/em> c. reg\u00e9ny\u00e9nek alapj\u00e1ul is szolg\u00e1ltak,<em>Krajc\u00e1ros kalandorok<\/em> (1961) c\u00edmen \u00fajb\u00f3l meg\u00edrja, imm\u00e1r t\u00f6bb gondot ford\u00edtva a m\u00e9lyebb l\u00e9lektani \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra, az \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gre. Am\u00edg Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy az <em>\u00c1zsiai kik\u00f6t\u0151<\/em>ben a meg\u00e9rkez\u00e9s ut\u00e1n azonnal meg\u00e1llap\u00edtja K\u00edn\u00e1r\u00f3l: &#8220;szem\u00e9rmetlen\u00fcl folyik a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s&#8221;, addig a <em>Krajc\u00e1ros kalandorok<\/em>ban ugyanezt m\u00e1r \u00edr\u00f3hoz m\u00e9lt\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal mindenk\u00e9ppen m\u00e1s szemsz\u00f6gb\u0151l l\u00e1tja: &#8220;Amikor n\u00e9h\u00e1ny alkalommal falujukba t\u00e9vedtem, csod\u00e1lkozva l\u00e1ttam, hogy kor\u00e1ntsem olyan boldogtalanok, mint m\u00e1s lett volna a hely\u00fckben a iv\u00e1s\u00e1gnak, a kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1gnak a ki\u00e9gett vagy kifagyott mezein.&#8221;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size wp-block-paragraph\">A <em>Sz\u00fcrke h\u00e1z<\/em> (1959) c. reg\u00e9ny tulajdonk\u00e9ppen egyfajta szint\u00e9zis, ahol a menek\u00fcl\u00e9s, a mag\u00e1ny, a kirekesztetts\u00e9g \u00e9rz\u00e9se \u00e9s a fenyeget\u0151 t\u00e1rsadalmi folyamatok egyszerre vannak jelen, \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151 <em>\u00e9n<\/em> sors\u00e1ban egym\u00e1ssal szembe\u00e1llnak, egym\u00e1ssal viaskodnak. Az elbesz\u00e9l\u0151 <em>\u00e9n <\/em>a &#8220;nem akarom, hogy az \u00e9n magam teremtette, titkos vil\u00e1gomba rajtam k\u00edv\u00fcl b\u00e1rki is behatoljon&#8221; \u00e1ll\u00e1spontt\u00f3l eg\u00e9szen od\u00e1ig &#8220;fejl\u0151dik&#8221;, hogy tev\u00e9keny r\u00e9szt akar v\u00e1llalni Budapest ostrom ut\u00e1ni \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben: &#8220;szapor\u00e1zom l\u00e9pteimet, oda tartok, azt a helyet keresem, ahol a falakon bel\u00fcl vagy t\u00e1n valamelyik h\u00e1z alatt a pinc\u00e9ben embereket, seg\u00edts\u00e9gre szorul\u00f3 vagy seg\u00edteni k\u00e9sz embert\u00e1rsakat az \u00e9let \u00fajra kezd\u00e9s\u00e9hez, az elindul\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges teny\u00e9rnyi helyet tal\u00e1lok&#8221;. Ha ennek a t\u00e1rsadalmi aktivizmusnak nincs is tov\u00e1bbi ir\u00e1nya Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy m\u0171veiben, a &#8220;menek\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szet&#8221; id\u0151szaka v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen lej\u00e1r a sz\u00e1m\u00e1ra; \u00e9s noha nem v\u00e1gyik t\u00f6bb\u00e9 vissza a &#8220;sz\u00fcrke h\u00e1zba&#8221;, amely n\u00e1la a mag\u00e1nyoss\u00e1g szimb\u00f3luma, az \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1s, a mereng\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t a tov\u00e1bbiakban is \u0151rzi: &#8220;Mert a mereng\u00e9s, a v\u00e1gyakoz\u00e1s m\u00e1r hozz\u00e1tartozik az emberi term\u00e9szethez. \u00c9s a kiel\u00e9g\u00edtetlen v\u00e1gy is. Az emberis\u00e9g nagyobbik r\u00e9sz\u00e9vel sincs, \u00e9s nem is lehet m\u00e1sk\u00e9nt. Hiszen e n\u00e9lk\u00fcl nem volna k\u00fczdelem, nem volna t\u00f6rekv\u00e9s, nem volna \u00e9let.&#8221; (<em>A fekete hegyek lak\u00f3i<\/em>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy reg\u00e9nyei, elbesz\u00e9l\u00e9sei forr\u00e1suk, alap\u00e9lm\u00e9ny\u00fck fel\u0151l n\u00e9zve \u00e1ttekinthet\u0151knek t\u0171nnek; amiv\u00e9 azonban ezek az \u00e9lm\u00e9nyek az \u00edr\u00f3i k\u00e9pzeletben v\u00e1lnak, sokszor csak nagyon nehezen k\u00f6vethet\u0151k. A bels\u0151, lelki \u00e9let olyan r\u00e9gi\u00f3iba vezetnek ezek a m\u0171vek, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban nehezen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3k, meg\u00e9rt\u00e9s\u00fck els\u0151sorban \u00e9letrajzilag k\u00f6t\u00f6tt. &#8220;Engem a sors mag\u00e1nyoss\u00e1ga, kik\u00f6z\u00f6s\u00edtetts\u00e9gre, mag\u00e1nyos, m\u00e1sok \u00e1ltal meg nem k\u00f6zel\u00edthet\u0151 \u00f6r\u00f6m\u00f6kre, b\u00e1natokra &hellip; <\/p>\n<p class=\"link-more\"><a href=\"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=141\" class=\"more-link\">Continue reading<span class=\"screen-reader-text\"> &#8220;Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy (1984)&#8221;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-141","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/141","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=141"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/141\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":149,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/141\/revisions\/149"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=141"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}