{"id":167,"date":"2026-04-28T14:33:18","date_gmt":"2026-04-28T12:33:18","guid":{"rendered":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=167"},"modified":"2026-09-05T19:18:48","modified_gmt":"2026-09-05T17:18:48","slug":"keszi-imre-1984","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=167","title":{"rendered":"Keszi Imre (1984)"},"content":{"rendered":"\n

Amire Keszi Imre Borszeszl\u00e1ng<\/em> (1958) c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban utal, hogy “ezeket az igaz t\u00f6rt\u00e9neteket egy h\u00fasz-egyn\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves fiatalember tal\u00e1lta ki, \u00e9s egy negyvenk\u00e9t \u00e9ves f\u00e9rfi \u00edrta meg (…), \u00e9s ha van ennek a k\u00f6nyvnek valami k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge vagy \u00e9rdekess\u00e9ge, az \u00e9ppen ebb\u0151l a kett\u0151ss\u00e9gb\u0151l ered: hogy a gyermek elgond\u00e1lasait az ember egy m\u00e1s szeml\u00e9let magasabb p\u00e1rk\u00e1ny\u00e1n \u00e1llva val\u00f3s\u00edtja meg. Semmit sem felejtve abb\u00f3l, amit a gyermek elgondolt, odaad\u00f3 j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal, k\u00f6nny\u0171, sz\u00ednes lobog\u00e1ssal, mint a borszeszl\u00e1ng, de k\u00e9t \u00e9vtized nem minden szenved\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl szerzett tapasztalataival kieg\u00e9sz\u00edtve \u00e9s megform\u00e1lva” – l\u00e9nyeg\u00e9ben Keszi eg\u00e9sz \u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t is jellemzi valamik\u00e9ppen. Noha Keszi Imre A sziget ostroma<\/em> (1948) c. tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9ben hat\u00e1rozott egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel lesz\u00e1mol addigi \u00edr\u00f3i szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1val, m\u00edtoszteremt\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seivel, \u00e9s a luk\u00e1csi \u00e9rtelemben vett realizmus felt\u00e9tlen h\u00edve lesz, maga is megpr\u00f3b\u00e1lkozik monumentalisgta realista reg\u00e9nyekkel, legjobb m\u0171vei m\u00e9gis a m\u00edtosz \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9se nyom\u00e1n keletkeznek.<\/p>\n\n\n\n

Keszit mindenekel\u0151tt a sz\u00e9les sodr\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek, egy-egy kor vagy \u00e9letp\u00e1lya \u00e1tfog\u00f3, sok sz\u00e1lb\u00f3l \u00f6sszerakott k\u00e9pe foglalkoztatja. Az Alapk\u0151<\/em> (1952) c. reg\u00e9ny pl. egy megalakul\u00f3 t\u0151k\u00e9s v\u00e1llalat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben nemcsak a XIX. sz\u00e1zadi magyarorsz\u00e1gi iparosod\u00e1s ellentmond\u00e1sait v\u00e1zolja fel, hanem h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt odarajzolja m\u00e9g Nyugat-Eur\u00f3pa szervez\u0151d\u0151 munk\u00e1soszt\u00e1ly\u00e1t is. A Sz\u0151l\u0151b\u0151l bor<\/em> (1961) egy f\u0151iskola tan\u00e1rainak ellent\u00e9t\u00e9ben keresi azokat a sz\u00e1lakat, amelyek egyben a felszabadul\u00e1st k\u00f6vet\u0151 fesz\u00fclt id\u0151szak \u00e1tmeneti t\u00e1rsadalm\u00e1t is t\u00fckr\u00f6zik. A Fl\u00f3ra L\u00e1gym\u00e1nyoson <\/em>(1965) pedig egy gyerekeit egyed\u00fcl nevel\u0151 b\u00e1tor asszony \u00e9let\u00e9be pillant be \u00fagy, hogy k\u00f6zben nem mond le a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rr\u0151l, ill. a kor m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s irodalmi \u00e9let\u00e9t is valami m\u00f3don \u00e9rz\u00e9keltetni igyekszik. Hasonl\u00f3, mindenre k\u00ednos apr\u00f3l\u00e9koss\u00e1gra kit\u00e9r\u0151 szeml\u00e9let jellemzi Keszi Imre zenei t\u00e1rgy\u00fa reg\u00e9nyeit is (A halhatatlans\u00e1g szam\u00e1rf\u00fclei<\/em>, 1971; A v\u00e9gtelen dallam<\/em>, 1975); figyelemre m\u00e9lt\u00f3 ugyanakkor mindenekel\u0151tt Wagner-reg\u00e9ny (A v\u00e9gtelen dallam<\/em>) elbesz\u00e9l\u0151m\u00f3dja, ahol ugyanis egy n\u00e9met muzsikus feljegyz\u00e9s\u00e9nek \u00e9s Wagnerrel folytatott besz\u00e9lget\u00e9seinek form\u00e1j\u00e1ban, visszaeml\u00e9kez\u00e9s-szer\u0171en k\u00f6veti nyomon a zeneszerz\u0151 \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Mindezzel szemben Keszi 1945 ut\u00e1ni \u00edr\u00f3i korszak\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r a Borszeszl\u00e1ng<\/em> (1958) novell\u00e1iban, majd tal\u00e1n legjobb reg\u00e9ny\u00e9ben, az \u00d6rv\u00e9nyes Cs\u00f3ri<\/em>ban (1962) saj\u00e1tos m\u00f3don visszat\u00e9r a m\u00edtoszhoz, \u00e9s ezzel egyben olyan reg\u00e9nystrukt\u00far\u00e1t teremt, amely imm\u00e1r egy bizonyos ponton lez\u00e1rhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A Borszeszl\u00e1ng<\/em> novell\u00e1i r\u00e9szben eml\u00e9kez\u00e9sek a gyermek\u00e1lmokra, hajnali f\u00e9lelmekre, valamint csod\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyekre, mik\u00f6zben kirajzol\u00f3dik az aranykor, a gyermek-l\u00e9t gazdag, \u00fajra-v\u00e1gyott val\u00f3s\u00e1ga. A csoda ugyanakkor , amely oly nagy szerepet kap ezekben a t\u00f6rt\u00e9netekben, nem a val\u00f3s\u00e1g egyszer\u0171 tagad\u00e1sa, hanem a val\u00f3s\u00e1g intenz\u00edvebb \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9nek egyik kifejez\u0151je, a “rendesnek tal\u00e1lkoz\u00e1sa, non plus ultr\u00e1ja, belen\u00f6veked\u00e9se a mese \u00e9s m\u00edtosz vil\u00e1g\u00e1ba, m\u00e1gikus lobog\u00e1s \u00e9s t\u0171zl\u00e1ng”. M\u00e1sr\u00e9szt azonban ezek a novell\u00e1k le is leplezik a m\u00edtoszt, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy \u00e1lland\u00f3an szembe\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a val\u00f3s\u00e1ggal. \u00cdgy v\u00e1lik nevets\u00e9gess\u00e9 az \u00f3perzs\u00e1ul felki\u00e1lt\u00f3 “\u00e1lom-k\u00f6lt\u0151”, Helvey Ferenc B\u00e1br\u00f6csk\u0151 hat\u00e1r\u00e1n, Inverzibilis Pista a maga abszurd l\u00e1thatatlans\u00e1g\u00e1val, vagy pl. Sir\u00e1k Jan\u00f3, akinek “kocsiker\u00e9k nagys\u00e1g\u00fa, fekete kalapja volt, \u00e9s egyszersmind a huszadik sz\u00e1zad mindjobban szaporod\u00f3 m\u00edtoszainak egyike”. \u00cdgy leplez\u0151dnek le a k\u00e1bult, sz\u00e9p \u00e1lmok A szomor\u00fa kir\u00e1lykisasszony mes\u00e9j\u00e9<\/em>ben is, ahol a boldog, \u00f6nfeledt zene\u00e9lvezetet a k\u00e9pzeletben felsiv\u00edt\u00f3 malacr\u00f6f\u00f6g\u00e9s zavarja meg \u00e9s semmis\u00edti meg a hars\u00e1ny nevet\u00e9sben. A mese<\/em> v\u00e9get \u00e9r, m\u00e9gpedig az eg\u00e9sz k\u00f6tetre vonatkoz\u00f3 \u00e9rv\u00e9nnyel, ami ezut\u00e1n j\u00f6n, a “mes\u00e9telens\u00e9g”, egyben Keszi Imre mondanival\u00f3j\u00e1nak a v\u00e9g\u00e9t is jelenti. A k\u00f6tet utols\u00f3 novell\u00e1ja (Szent Sebesty\u00e9n <\/em>v\u00e9rtan\u00fas\u00e1ga), amely alc\u00edm\u00e9vel is \u00e9rz\u00e9keltetni k\u00edv\u00e1nja az eml\u00edtett fordulatot (A m\u00edtosz hal\u00e1la<\/em>), m\u00e1r csak jelent\u00e9ktelens\u00e9geket k\u00e9pes elbesz\u00e9lni, hiszen a novella minden bonyodalma egy Budapestr\u0151l kik\u00fcld\u00f6tt propagandista kisszer\u0171 probl\u00e9m\u00e1i k\u00f6r\u00fcl forog.<\/p>\n\n\n\n

A Cs\u00f3ri-m\u00edtoszban (\u00d6rv\u00e9nyes Cs\u00f3ri<\/em>, 1962) Keszi \u00fajabb lehet\u0151s\u00e9geket l\u00e1t meg: a 30-as \u00e9vek mag\u00e1ra hagyott, befel\u00e9 fordul\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g\u00e1nak mintegy tabl\u00f3k\u00e9p\u00e9t siker\u00fcl megalkotnia. Keszi rokonszenvvel, helyenk\u00e9nt egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 humorral \u00e1br\u00e1zolja az \u00e9retts\u00e9gire k\u00e9sz\u00fcl\u0151 fiataloknak ezt a z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1t, a Cs\u00f3ri-m\u00edtoszt, amelyben saj\u00e1tosan meg\u0151rz\u0151dik a gyerekkor, \u00e9s kiegyenl\u00edt\u0151dik minden ellent\u00e9t, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az urb\u00e1nus-n\u00e9pi visz\u00e1ly is. Ugyanakkor ez a z\u00e1rt vil\u00e1g nemcsak a Cs\u00f3ri-h\u00edv\u0151k \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1nak z\u00e1log\u00e1t jelenti, hanem egyben \u00e9let\u00fck \u00fatveszt\u00e9s\u00e9t is. Mindez a legszembet\u0171n\u0151bben a paraszti sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Gregor Andr\u00e1s sors\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg, akinek Torda D\u00e9nes, a fi\u00fak \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t agg\u00f3dva figyel\u0151 tan\u00e1r m\u00e1s szerepet sz\u00e1n: “Maga eg\u00e9szs\u00e9ges, ezek a dolgok betegesek. Maga a teremt\u0151 falu, ezek a dolgok a rombol\u00f3 v\u00e1ros megnyilatkoz\u00e1sai.” – veti a fi\u00fa szem\u00e9re. “Maguknak vezetni kell, mert maguk vezet\u00e9sre hivatottak. (…) Az \u00e9rtelmis\u00e9g.” Gregor Andr\u00e1s \u00e9s a t\u00f6bbi “Cs\u00f3ri-h\u00edv\u0151” alap\u00e9lm\u00e9nye azonban a mag\u00e1ny, “mert az ember egyed\u00fcl van. \u00c9s Cs\u00f3ri az egyetlen t\u00e1rsa”. Hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lja Pajtusz G\u00e1bor Gregort meggy\u0151zni, hogy az \u0151 \u00e1lmai \u00e9s a val\u00f3di vil\u00e1g nem ugyanaz, Gregor ezt nem l\u00e1thatja be. \u0150 az \u00e1lmaiban meg\u0151rizni akar, nem hisz teremthet\u0151 \u00e9rt\u00e9kekben. Az id\u0151t t\u00e1volod\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s nem alkot\u00f3 folyamatk\u00e9nt \u00e9li meg, \u00e1ll\u00edtv\u00e1n, hogy “aki megsz\u00fcletett, az elveszett, aki \u00e9rik, az felejt, aki feln\u0151tt, az elszakadt. Nem szabad feln\u0151ni.” Itt kap a Cs\u00f3ri-m\u00edtosz szerepet az \u00e9let\u00e9ben, \u00e9s ez\u00e9rt is kell meghalnia. Teszi Imr\u00e9nek siker\u00fcl ugyanakkor a Cs\u00f3ri-m\u00edtoszt \u00fagy k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e1ll\u00edtania, hogy az ne csak \u00f6nmag\u00e1t jelentse, hanem \u00f6nmag\u00e1n t\u00fal utaljon a t\u00e1rsadalmi folyamatokra is, hiszen – mint ahogy Torda D\u00e9nes mondja – “Cs\u00f3ri nem ok, hanem okozat”.<\/p>\n\n\n\n

Keszi Imre eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9ben nemcsak a m\u00edtosszal<\/em> viaskodik, hanem legal\u00e1bb annyira a zsid\u00f3s\u00e1g<\/em>gal is, ami egyszerre erk\u00f6lcs, hagyom\u00e1ny, szerep \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem a sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1rakoz\u00f3k lakom\u00e1ja<\/em> (1944,1969) egyik eredeti alakja, \u00d3ra, a k\u00f6vetkez\u0151kben l\u00e1tja a zsid\u00f3s\u00e1g l\u00e9nyeg\u00e9t: “Az idegens\u00e9g \u00e1ltal lett \u00f6nmaga. L\u00e9nyege nincs, csak tulajdons\u00e1gai vannak.”<\/p>\n\n\n\n

Az Elysium<\/em> (1958) c.. reg\u00e9ny. a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3\u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek idej\u00e9n, 1944-ben n\u00e9z szembe a zsid\u00f3s\u00e1g szerep\u00e9vel:: \u00e1rtatlan gyermekek sors\u00e1n kereszt\u00fcl vall az embertelens\u00e9gr\u0151l, a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor d\u00f6bbenet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A zsid\u00f3s\u00e1g<\/em> mint t\u00e9ma ott van azonban Keszi Imre majd minden m\u0171v\u00e9ben: a kapitalista v\u00e1llakoz\u00f3 Fern csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete az Alapk\u0151<\/em>ben, a T\u00e1raira magyaros\u00edt\u00f3 zsid\u00f3 Taglicht harca k\u00f6zvetlen a felszabadul\u00e1s ut\u00e1n a zsid\u00f3ellenes beidegz\u0151d\u00e9sek ellen (Sz\u0151l\u0151b\u0151l bor<\/em>), vagy pl. a Fl\u00f3ra L\u00e1gym\u00e1nyoson <\/em> c. reg\u00e9nyben a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny szemben\u00e1ll\u00e1s felvet\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

Mindenesetre a zsid\u00f3s\u00e1g sors\u00e1\u00e9rt val\u00f3 aggodalom az egyik legjelent\u0151sebb t\u00e9nyez\u0151, ami nem engedte, hogy Keszi Imre h\u00e1tat ford\u00edtson az \u00e9letnek, a val\u00f3s\u00e1gnak. Keszi azonban tiszt\u00e1ban van azzal, hogy eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171ve csak egy lehet\u0151s\u00e9g, egy v\u00e1ltozat: de nem is nagyon v\u00e1gyhat \u00edr\u00f3 t\u00f6bbre, mint “v\u00e1ltozatnak lenni a vil\u00e1g nagy hangverseny\u00e9ben, \u00e9s e v\u00e1ltozatk\u00e9nt: fennmaradni”. (Babiloni v\u00e1lyog<\/em>, 1965)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amire Keszi Imre Borszeszl\u00e1ng (1958) c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tet\u00e9nek el\u0151szav\u00e1ban utal, hogy “ezeket az igaz t\u00f6rt\u00e9neteket egy h\u00fasz-egyn\u00e9h\u00e1ny \u00e9ves fiatalember tal\u00e1lta ki, \u00e9s egy negyvenk\u00e9t \u00e9ves f\u00e9rfi \u00edrta meg (…), \u00e9s ha van ennek a k\u00f6nyvnek valami k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge vagy \u00e9rdekess\u00e9ge, az \u00e9ppen ebb\u0151l a kett\u0151ss\u00e9gb\u0151l ered: hogy a gyermek elgond\u00e1lasait az ember egy m\u00e1s szeml\u00e9let magasabb p\u00e1rk\u00e1ny\u00e1n … <\/p>\n

Continue reading “Keszi Imre (1984)”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-167","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/167","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=167"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/167\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":179,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/167\/revisions\/179"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=167"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}