{"id":181,"date":"2026-04-28T20:19:21","date_gmt":"2026-04-28T18:19:21","guid":{"rendered":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=181"},"modified":"2026-05-07T07:40:13","modified_gmt":"2026-05-07T05:40:13","slug":"benedek-istvan-1983","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=181","title":{"rendered":"Benedek Istv\u00e1n (1983)"},"content":{"rendered":"\n

Egy interj\u00faban azt vallja Benedek Istv\u00e1n, hogy az \u0151 ide\u00e1lja a “renesz\u00e1nsz uomo universale, aki mindenre kiv\u00e1ncsi, \u00e9s az uomo dilettanta, aki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9t leli minden sz\u00e9pben, j\u00f3ban”. M\u0171vei ennek az ide\u00e1lnak megfelel\u0151en \u00e1tfogj\u00e1k a m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net, m\u0171v\u00e9szet, filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, \u00e9rdekes korszak\u00e1t. Ugyanakkor nem k\u00f6ti Benedek Istv\u00e1nt szellemi kalandoz\u00e1saiban a szaktud\u00f3s merev kateg\u00f3riarendszere, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt sokszor \u00e9rdekesek, eredetiek, \u00e9s – tegy\u00fck hozz\u00e1 – mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151ek. (Az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k vil\u00e1ga<\/em>, 1948; A darwinizmus kibontakoz\u00e1sa<\/em>, 1961; Lamarck \u00e9s kora<\/em>, 1963; Besz\u00e9lget\u00e9s ideges emberekr\u0151l<\/em>, 1963; Term\u00e9szettudom\u00e1ny a francia felvil\u00e1gosod\u00e1sban<\/em>, 1965; A tud\u00e1s \u00fatja<\/em>, 1972; Semmelweis \u00e9s kora<\/em>, 1967; Benedek Marcell<\/em>, 1977 Rousseau<\/em>, 1978; Var\u00e1zsl\u00e1s \u00e9s orvosl\u00e1s az azt\u00e9k-maya \u00e9s inka birodalomban<\/em>, 1976; Mandrag\u00f3ra<\/em>, 1979; P\u00e1rizsi szalonok<\/em>, 1969; -mondta Krisztina. P\u00e1rbesz\u00e9d az imkpressionizmusr\u00f3l<\/em>, 1976)<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9pirodalom ter\u00fclet\u00e9n Benedek els\u0151 pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1val, egy elmeoszt\u00e1ly \u00e9let\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 feljegyz\u00e9seivel \u00e9rte el mindm\u00e1ig a legnagyobb sikert. AzAranyketrec<\/em> (1957) ugyanakkor t\u00f6bbet is jelent, mint egy k\u00eds\u00e9rleti elmegy\u00f3gyint\u00e9zet \u00e9let\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1t, fontosabb enn\u00e9l az a folyamat, ahogyan az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em>, a “szeml\u00e9l\u0151d\u0151” szerep\u00e9t j\u00e1tsz\u00f3 orvos kialak\u00edt mag\u00e1nak egy \u00e9letvitelt, ahogyan meg\u00e9rti a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 val\u00f3s\u00e1got \u00e9s benne \u00f6nmaga erk\u00f6lcsileg v\u00e1llalhat\u00f3 szerep\u00e9t. \u00c9ppen ez\u00e9rt egyfajta “\u00e9letfiloz\u00f3fi\u00e1nak” is tekinthet\u0151 ez a m\u0171, amely ilyen \u00e9rtelemben mintegy el\u0151legzi Benedek Istv\u00e1n k\u00e9s\u0151bbi reg\u00e9nyeit, essz\u00e9it \u00e9s tanulm\u00e1nyait.<\/p>\n\n\n\n

Az Aranyketrec<\/em> az \u00e9let humaniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak egyik jelent\u0151s k\u00eds\u00e9rlete. Szigetet jelent, ahol a “l\u00e9t\u00e9rt folytatott k\u00fczdelemben alulmaradtak”, az elmebetegek nem elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek egym\u00e1st\u00f3l \u00e9s a t\u00e1rsadalmat, az int\u00e9zm\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli vil\u00e1got k\u00e9pvisel\u0151 orvosokt\u00f3l \u00e9s \u00e1pol\u00f3kt\u00f3l, hanem egyre ink\u00e1bb mindannyian k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 alakulnak. Tal\u00e1n term\u00e9szetesnek \u00e9s nem \u00faj\u00edt\u00e1snak t\u0171nik, hogy az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em> nem a kiszolg\u00e1ltatottak f\u00e9lelm\u00e9re alapozza nevel\u0151m\u00f3dszer\u00e9t \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sait, hanem ink\u00e1bb a mindig k\u00f6vetkezetesen \u0151szinte emberi b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dra ill. a munkater\u00e1pi\u00e1ra, amelynek “l\u00e9nyege nem az, hogy a beteg b\u00e1rmif\u00e9le munk\u00e1val el legyen foglalva, hanem az, hogy termel\u0151 munk\u00e1t v\u00e9gezzen”. M\u00e9gis b\u00e1tran \u00e9s \u00fajszer\u0171en hangzik ez a term\u00e9szetess\u00e9g-ig\u00e9ny egy olyan t\u00e1rsadalomban, amely megfeledkezni l\u00e1tszott ezekr\u0151l az elvekr\u0151l, kirekesztette, sz\u00e1m\u0171zte a sz\u00e1m\u00e1ra terhes egy\u00e9neket. Az Aranyketrec <\/em>nem ismeri a kirekesztetts\u00e9get, lak\u00f3i egy\u00fcttesen igyekeznek megval\u00f3s\u00edtani az “\u00f6r\u00f6mmel \u00e9lni” \u00e9letelv\u00e9t. Nem arra nevelik itt a betegeket, hogy felt\u00e9tlen\u00fcl engedelmeskedjenek, hanem ink\u00e1bb arra, hogy \u00e9lni tudjanak a szabads\u00e1ggal, hiszen “akik a szabads\u00e1ggal \u00e9lni nem tudnak, azokkal szemben tehetetlenek vagyunk” – ismeri be az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em>, a munkater\u00e1pi\u00e1s int\u00e9zet f\u0151orvosa.<\/p>\n\n\n\n

Az aranyketrecnek<\/em> az ember egyik legelemibb sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9re, a szabads\u00e1gra alap\u00edtott bels\u0151 \u00e9lete azonban t\u00fal is mutat \u00f6nmag\u00e1n, mintegy modellk\u00e9nt felt\u00e1rja b\u00e1rmif\u00e9le emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eg\u00e9szs\u00e9ges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gait is. Az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em> m\u00e1r ebben az \u00e9rtelemben is el\u00edt\u00e9li az er\u0151szakot: “az er\u0151szakos fegyelmez\u00e9st semmif\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben nem tartom c\u00e9lravezet\u0151nek.” Ugyancsak \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171 megfogalmaz\u00e1st kapnak azok a kultur\u00e1lis tapasztalatok, amelyeket az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n<\/em> els\u0151sorban az int\u00e9zeti \u00f6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6r \u00f6sszej\u00f6vetelein szerzett: “\u00d6nhitt elk\u00e9pzel\u00e9s, hogy a kult\u00far\u00e1t csak magasabb rend\u0171 szellemek \u00e9rtik meg. Tudni kell a m\u00f3dj\u00e1t, hogyan k\u00f6zvet\u00edts\u00fck, akkor v\u00e1lik igaz\u00e1n k\u00f6zkinccs\u00e9.” Ez a felismer\u00e9s lesz azt\u00e1n Benedek Istv\u00e1n ismeretterjeszt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek is a kiindul\u00f3pontja.<\/p>\n\n\n\n

Felt\u00e9tlen figyelmet \u00e9rdemel az a t\u00f6rekv\u00e9s is, ahogy az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9n <\/em> a t\u00e1rsadalom negat\u00edv erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9letei m\u00f6g\u00f6tt egy-egy kivetett embersorsban mindig tal\u00e1l pozit\u00edv tartalmakat, valahol a szem\u00e9lyis\u00e9g m\u00e9ly\u00e9n megtal\u00e1lja azokat a t\u00e9nyleges mozgat\u00f3kat, amelyeknek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1val visszavezethet valakit a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe. Benedek Istv\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e1rsadalom erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9lete sohasem jelenti az utols\u00f3 sz\u00f3t, az Aranyketrec<\/em> probl\u00e9mal\u00e1t\u00e1s\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy, mint m\u00e1s egy\u00e9b m\u0171veiben t\u00falmegy az erk\u00f6lcs\u00f6n, hogy valami l\u00e9nyegeset tudjon mondani az emberr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zvetlen\u00fcl az Aranyketrec<\/em> \u00e9lenyk\u00f6r\u00e9hez kapcsol\u00f3dik Benedek Istv\u00e1n H\u00e1rom ing<\/em> (1966) c. kisreg\u00e9nye, amely a pusztai munkater\u00e1pi\u00e1s-k\u00eds\u00e9rlet idej\u00e9n \u00edr\u00f3dott. A reg\u00e9ny, amelybe az Aranyketrec<\/em> n\u00e9h\u00e1ny mot\u00edvuma is \u00e1tker\u00fcl, Bot P\u00e9ter szkizofr\u00e9ni\u00e1j\u00e1nak kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, elhatalmasod\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti nyomon, \u00e9s szembes\u00edti k\u00f6rnyezet\u00e9vel. Tulajdonk\u00e9ppen minden epikus elem, a kital\u00e1lt “cselekm\u00e9ny-v\u00e1z”, a furcsa gyilkoss\u00e1g csak \u00fcgyetlen d\u00edszlet egy k\u00f3rk\u00e9p le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

A Kisv\u00e1rosi t\u00f6rt\u00e9net<\/em> (1961) ugyancsak az Aranyketrec<\/em> egyik gondolat\u00e1t fejti tov\u00e1bb: egy 16 \u00e9ves kamasz \u00e9let\u00e9ben igyekszik felt\u00e1rni azokat a lelki k\u00e1rosod\u00e1sokat, amelyeket a feln\u0151tt t\u00e1rsadalom hazugs\u00e1gai okoztak. A f\u0151szerepl\u0151 fi\u00fa v\u00edv\u00f3d\u00e1sai sor\u00e1n eljut addig a pontig, amire a f\u0151orvos Benedek Istv\u00e1n l\u00e9nyeg\u00e9ben a munkater\u00e1pi\u00e1t \u00e9p\u00edtette: “ekkor gondoltam magamban, hogy az \u00e9let k\u00e9t dologb\u00f3l \u00e1ll: munk\u00e1b\u00f3l \u00e9s szerepb\u0151l. \u00c9s a kett\u0151 viszonya nagyon furcsa: a szerep elfedi a munk\u00e1t, pedig a munka t\u00f6lti ki a szerepet.”<\/p>\n\n\n\n

Az Ember \u00e9s gyerek<\/em> (1965) b\u00e1jos t\u00f6rt\u00e9nete a szerelem \u00e9s szeretet himnusza; term\u00e9szet \u00e9s ember, feln\u0151tt \u00e9s gyermek, f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 ill. kisfi\u00fa \u00e9s kisl\u00e1ny a lehet\u0151 legt\u00f6k\u00e9letesebb harm\u00f3ni\u00e1ban \u00e9lnek itt. Mindez term\u00e9szetesen szint\u00e9n az Aranyketrec<\/em> egyik felismer\u00e9se, hogy “\u00f6r\u00f6mmel, sz\u00e9pen kell \u00e9lni”. Ezt az \u00f6r\u00f6met az Ember \u00e9s gyerek<\/em> szerepl\u0151i az egym\u00e1s\u00e9rt val\u00f3 l\u00e9tben \u00e9s a k\u00f6z\u00f6sen v\u00e9gzett munk\u00e1ban tal\u00e1lj\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

Nem tal\u00e1l viszont r\u00e1 erre az \u00e9letelvre a pikareszk-szer\u0171 Csineva<\/em> (1968) h\u0151se: csak verg\u0151dik a vil\u00e1gban mindenf\u00e9le c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl. A reg\u00e9ny Benedek Istv\u00e1n \u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak mintegy \u00f6sszefoglal\u00e1sa akar lenni, ugyanakkor nem siker\u00fcl a hatalmas m\u00e9ret\u0171v\u00e9 duzzasztott m\u0171be felvett kor\u00e1bbi mot\u00edvumokat, gondolatokat \u00f6sszerendeznie. Hi\u00e1ba hatott er\u0151sen a reg\u00e9nyszerkezetre a Csavarg\u00e1s az Alpokban <\/em>(1958) c. \u00f6n\u00e9letrajzi ihlet\u00e9s\u0171 reg\u00e9ny, ami ott elegend\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3 volt, a Csinev\u00e1<\/em>ban m\u00e1r nem tudja \u00f6sszefogni az egyes r\u00e9szeket, amelyek \u00edgy \u00f6nc\u00e9l\u00fav\u00e1 v\u00e1lnak \u00e9s \u00e9rthetetlen\u00fcl hossz\u00fara ny\u00falnak.<\/p>\n\n\n\n

Benedek Istv\u00e1n tanulm\u00e1nyai, essz\u00e9i t\u00e1rgyukat tekintve nagyon sokr\u00e9t\u0171ek, m\u00e9gis valami m\u00f3don \u00f6sszef\u00fcggnek egym\u00e1ssal: \u00f6sszef\u0171zi \u0151ket a “gondolkod\u00e1s, az alkot\u00e1s, a r\u00e1tal\u00e1l\u00e1s pszichol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9nek firtat\u00e1sa”. Dosztojevszkij tanulm\u00e1ny\u00e1ban az \u00edr\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g\u00e9t az ember lelki folyamataiban keresi. Thomas Mann-cikk\u00e9ben az \u00edr\u00f3 \u00e9s a betegs\u00e9g viszony\u00e1t taglalja, Kafk\u00e1ban a l\u00e1tom\u00e1sszer\u0171s\u00e9g \u00e9rdekli, Vercorsban pedig a biologizmus. Rousseauhoz els\u0151sorban a szakmai, az elmeorvosi k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g hajtja, ugyanakkor a francia filoz\u00f3fusokr\u00f3l \u00edrt essz\u00e9iben mindenekel\u0151tt azok term\u00e9szetrendszer\u00e9vel foglalkozik – megannyi \u00fajszer\u0171, \u00e9rdekes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. (Bolond vil\u00e1g, 1967)<\/p>\n\n\n\n

A mindennapi feljegyz\u00e9sek, kisebb-nagyobb kritik\u00e1k mellett figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak Benedek Istv\u00e1n st\u00edlust\u00f6rt\u00e9neti fejteget\u00e9sei, Benedek Elekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9sei, orvos-etikai gondolatai, valamint a f\u00e9rfi-n\u0151 kapcsolatr\u00f3l valamint az \u00f6ngyilkoss\u00e1gr\u00f3l \u00edrt tanulm\u00e1nya.i (Puszt\u00e1ba ki\u00e1ltott sz\u00f3,<\/em> 1974; L\u00e9lekt\u0151l l\u00e9lekig<\/em>, 1970)<\/p>\n\n\n\n

Ezek az \u00edr\u00e1sok ugyanakkor nem akarj\u00e1k a kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1g l\u00e1tszat\u00e1t kelteni. Nem akarnak t\u00f6bbet, mint egy\u00e9ni megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fckkel hozz\u00e1j\u00e1rulni egy-egy k\u00e9rd\u00e9s tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz, mindenkire r\u00e1b\u00edzva a d\u00f6nt\u00e9st, mindenkiben tisztelve az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got, hiszen “kulcs nincs. Kulcsok tal\u00e1n vannak, de ezeket egy\u00e9nileg kell mindig megtal\u00e1lni, \u00e9s nem is k\u00f6nny\u0171”.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy interj\u00faban azt vallja Benedek Istv\u00e1n, hogy az \u0151 ide\u00e1lja a “renesz\u00e1nsz uomo universale, aki mindenre kiv\u00e1ncsi, \u00e9s az uomo dilettanta, aki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9t leli minden sz\u00e9pben, j\u00f3ban”. M\u0171vei ennek az ide\u00e1lnak megfelel\u0151en \u00e1tfogj\u00e1k a m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net, m\u0171v\u00e9szet, filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, \u00e9rdekes korszak\u00e1t. Ugyanakkor nem k\u00f6ti Benedek Istv\u00e1nt szellemi kalandoz\u00e1saiban a szaktud\u00f3s merev kateg\u00f3riarendszere, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei tal\u00e1n … <\/p>\n

Continue reading “Benedek Istv\u00e1n (1983)”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-181","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/181","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=181"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/181\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":273,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/181\/revisions\/273"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=181"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}