{"id":64,"date":"2026-04-23T20:37:37","date_gmt":"2026-04-23T18:37:37","guid":{"rendered":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=64"},"modified":"2026-09-05T19:18:34","modified_gmt":"2026-09-05T17:18:34","slug":"boldizsar-ivan-1983","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/onkontext.de\/?page_id=64","title":{"rendered":"Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n (1983)"},"content":{"rendered":"\n

Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n a 30-as \u00e9vekben a falukutat\u00f3 mozgalomban kezdi \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, hazai szociol\u00f3giai tanulm\u00e1nyai mellett 1939-ben jelenik meg A gazdag parasztok orsz\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, amelyben m\u00e9g a d\u00e1n “b\u00e9k\u00e9s forradalomr\u00f3l”, a parasztsz\u00f6vetkezetek meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00f3er\u0151l \u00edr k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n

A 40-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l azonban m\u00e1r egyre t\u00f6bb ellentmond\u00e1ssal \u00edvel tov\u00e1bb p\u00e1ly\u00e1ja.. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se mindink\u00e1bb politikai ir\u00e1nyt vesz, \u00e9s mindez r\u00e1nyomja b\u00e9lyeg\u00e9t akkori m\u0171veire is. 1946-ban ugyan egyik k\u00f6nyv\u00e9ben (Megb\u0171nh\u00f6dte m\u00e1r a n\u00e9p…)<\/em> m\u00e9g a magyar etnikai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeket v\u00e9di korm\u00e1nyjegyz\u00e9kekre utalva, miszerint “e jegyz\u00e9kek a trianoni hat\u00e1r etnikai \u00e9s gazdas\u00e1gi lehetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s tarthatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9pp\u00fagy kimutatt\u00e1k, mint ahogy felh\u00edvt\u00e1k a figyelmet a magyar kisebbs\u00e9g s\u00falyos helyzet\u00e9re Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban, \u00e9s Groza kijelent\u00e9sei s a mindennapi \u00e9let k\u00f6zti ellentmond\u00e1sokra Rom\u00e1ni\u00e1ban” – a k\u00e9s\u0151bbiekben azonban ilyesfajta gondolatok t\u00f6bb\u00e9 fel sem mer\u00fclnek Boldizs\u00e1r m\u0171veiben.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik Magyarorsz\u00e1g<\/em> (1946) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n a kialakult politikai helyzet kontinuit\u00e1s\u00e1t igyekszik bizony\u00edtani, hiszen a “mai demokratikus Magyarorsz\u00e1g nem \u00faj, mesters\u00e9ges k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, hanem t\u00f6rt\u00e9neti folytat\u00e1sa a m\u00e1sik, az igazi Magyarorsz\u00e1gnak”. Boldizs\u00e1r azonban olyan szuver\u00e9n m\u00f3don kezeli m\u00e9g a minden vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll\u00f3 \u00e9letrajzi t\u00e9nyeket is, hogy szavahihet\u0151s\u00e9ge legal\u00e1bbis k\u00e9ts\u00e9ges: szerinte pl. “J\u00f3zsef Attila, a magyar prolet\u00e1ri\u00e1tus nagy k\u00f6lt\u0151je m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa alatt (sic!) \u00edrja sorait, amelyet sz\u00e1jr\u00f3l-sz\u00e1jra ad az eg\u00e9sz orsz\u00e1g: Adj embers\u00e9get az embernek \/ adj magyars\u00e1got a magyarnak, \/ hogy mi ne legy\u00fcnk n\u00e9met gyarmat”.<\/p>\n\n\n\n

A Fortocsk\u00e1<\/em>ban (1949), a Szovjetuni\u00f3t bemutat\u00f3 \u00fatinapl\u00f3ban J\u00f3zsef Attila neve imm\u00e1r \u00fajabb, nem kev\u00e9sb\u00e9 furcsa \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben bukkan fel: “Hogy J\u00f3zsef Attila verse \u00edgy r\u00edmel Szt\u00e1lin mond\u00e1s\u00e1ra , annak \u00fagy \u00f6r\u00fcl\u00fcnk mind a h\u00e1rman, hogy kedvem volna egy\u00fctt \u00e9nekelni valamit.” A Fortocsk\u00e1<\/em>ban egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyozza is Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n, hogy “nem \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthatok, csak ide\u00edrom, amit l\u00e1ttam”. Kider\u00fcl azonban, hogy “amit l\u00e1tott” az nem m\u00e1s mint “amit l\u00e1thatott volna”: az iskol\u00e1ban a n\u00e9met \u00f3r\u00e1n a tanul\u00f3k a “hamleti \u00e9s a fausti jellem k\u00f6z\u00f6tt vonnak p\u00e1rhuzamot”, term\u00e9szetesen n\u00e9met nyelven; a “fiatalt orvost zseb\u00e9ben a diplom\u00e1val v\u00e1rja az a munkak\u00f6r, amely k\u00e9pess\u00e9geinek \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek legjobban megfelel”; az elad\u00f3knak az “\u00e1llam ad (…) minden nap tiszta feh\u00e9r k\u00f6penyt”, mert \u00edgy “gusztusosabb” stb.<\/p>\n\n\n\n

A Fortocsk\u00e1<\/em>t m\u0171faj\u00e1ban \u00e9s sz\u00ednvonal\u00e1ban is a Magyarorsz\u00e1gi napl\u00f3 <\/em>(1951) k\u00f6veti, amelyet tal\u00e1n az a megel\u00e9gedett hang jellemez a legjobban, amit Boldizs\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom sz\u00f3val jel\u00f6l: “j\u00f3 ma \u00e9lni” – \u00e9s a d\u00e1tum mellette: 1950. \u00e1prilis 2. A Magyarorsz\u00e1gi napl\u00f3<\/em>ban felv\u00e1zolt embersorsoknak nincs semmif\u00e9le egy\u00e9ni sz\u00edn\u00fck, teljesen egyform\u00e1k: mindannyian a 2000%-os munkateljes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9s a fokoz\u00f3d\u00f3 oszt\u00e1lyharc b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u00e9lnek. Boldizs\u00e1r tan\u00fas\u00e1ga szerint el\u00e9gedett emberek. Bodor Istv\u00e1n gyalus pl. a k\u00f6vetkez\u0151ket vallja: “Nem felejtettem el a m\u00faltat \u00e9s tudom, kinek k\u00f6sz\u00f6nhetem mai sz\u00e9p \u00e9letemet. Szt\u00e1lin elvt\u00e1rsnak, a Szovjetuni\u00f3nak, R\u00e1kosi elvt\u00e1rsnak, a P\u00e1rtnak”. Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n ugyanakkor a koncepci\u00f3s perek idej\u00e9n is bizonygatni igyekszik a saj\u00e1t j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9g\u00e9t: a “toll fegyver\u00e9vel \u00fagy harcoltam, hogy \u00edr\u00e1s k\u00f6zben a sz\u00edvemre is hallgattam”. (A toll fegyver\u00e9vel,<\/em> 1952) – \u00e1ll\u00edtja. Mindez pedig igen s\u00falyos v\u00e1dk\u00e9nt veti fel \u00fajra \u00e9s \u00fajra az “\u00b4\u00edr\u00e1stud\u00f3k felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t”, hiszen a Rajk-perrel kapcsolatosan mindenn\u00e9l vil\u00e1gosabban leleplez\u0151dik ennek a szerepnek hazug volta, amit Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n ebben az id\u0151ben felv\u00e1llal. Az \u00d6sszeesk\u00fcv\u00e9s a magyar n\u00e9p ellen<\/em> (1952) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben nemcsak az \u00e1ltal\u00e1nosan hangoztatott v\u00e1dakat hozza fel Boldizs\u00e1r, miszerint “Rajk L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s band\u00e1ja gyakorlott, h\u00e9tpr\u00f3b\u00e1s nemzetk\u00f6zi \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151kkel les szabot\u0151r\u00f6kkel sz\u00f6vetkezett, term\u00e9szetesen az amerikai imperialist\u00e1k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt a magyar n\u00e9p ellen”, hanem megtoldja mindezt m\u00e9g a saj\u00e1t \u00e9rzelmeivel is: “Az \u00e9vek t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l sem felejtj\u00fck el a gy\u0171l\u00f6letet \u00e9s undort, amely elfogott benn\u00fcnket, amikor ennek az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9snek eg\u00e9sz fert\u0151je felt\u00e1rult el\u0151tt\u00fcnk”.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00d6sszeesk\u00fcv\u00e9s a magyar n\u00e9p ellen <\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben mer\u00fcl fel el el\u0151sz\u00f6r az a b\u00e9kegondolat, amit Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n mind a mai napig k\u00e9pvisel, term\u00e9szetesen mindig a megfelel\u0151, a kornak megfelel\u0151, v\u00e1ltoz\u00f3 tartalommal. (B\u00e9keharcos \u00edr\u00e1sok a sajt\u00f3ban<\/em>, 1953; A rem\u00e9nys\u00e9g \u00fczenete<\/em>, 1954; Hal\u00e1los felh\u0151k<\/em>, 1957)<\/p>\n\n\n\n

Felt\u00e9tlen\u00fcl eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel m\u00e9g az a m\u00f3d, ahogyan Boldizs\u00e1r az 50-es \u00e9vekben lesz\u00e1mol az eg\u00e9sz, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar irodalommal, \u00edgy a saj\u00e1t p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9vel is: “A Horthy-korszakban a “n\u00e9p-nemzeti” jelszavak untalan hangoztat\u00e1sa mellett azonban se Zr\u00ednyi\u00e1szok – igazi nemzeti k\u00f6ltem\u00e9nyek, val\u00f3di magyar irodalom -, se \u00f9j Zr\u00ednyi\u00e1szok – \u00e9les \u00e9s nagyszer\u0171 szat\u00edr\u00e1k, t\u00e1rsadalomb\u00edr\u00e1l\u00f3 m\u0171vek – nem sz\u00fclethettek”: Boldizs\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g a “Nyugat” k\u00f6re (“szellemi \u00e9s n\u00e9ha szellemes , de alapj\u00e1ban v\u00e9ve \u00fcres \u00f6nmarcangol\u00f3 j\u00e1t\u00e9kok”) sem jelent \u00e9rt\u00e9ket. Sokkal jobban \u00e9rdekli viszont az, hogy “magasan \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gosan, de mily emberin \u00e9s mily egyszer\u0171en tekint le Budapestre Szt\u00e1lin” (A toll fegyver\u00e9vel<\/em>).<\/p>\n\n\n\n

A 60-as\/70-es \u00e9vekben Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n visszat\u00e9r az \u00fatinapl\u00f3 m\u0171faj\u00e1hoz: franciaorsz\u00e1gi (Rokonok \u00e9s idegenek,<\/em> 1963), angliai (Zsir\u00e1ffal Angli\u00e1ban<\/em>, 1965), ill. new yorki (New York percr\u0151l percre<\/em>, 1971) \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l sz\u00e1mol be sz\u00ednes, olvasm\u00e1nyos m\u00f3don. Boldizs\u00e1rt szinte minden \u00e9rdekli: a l\u00e1tnival\u00f3k mellett az illet\u0151 orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelme, kult\u00far\u00e1ja, szok\u00e1sai, a magyar eml\u00e9kek, de mindenekel\u0151tt az, hogy hogyan gondolkodnak az emberek az adott orsz\u00e1gban a vil\u00e1gr\u00f3l, a b\u00e9ke lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l \u00e9s nem utols\u00f3sorban Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l. K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge van azoknak a besz\u00e9lget\u00e9seknek, amelyeket Boldizs\u00e1r k\u00fclf\u00f6ldi vagy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 magyar \u00edr\u00f3kkal folytatott.<\/p>\n\n\n\n

Utinapl\u00f3k, utijegyzetek tal\u00e1lhat\u00f3k Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n essz\u00e9-k\u00f6teteiben is (Az angyal l\u00e1ba<\/em>, 1969; A filoz\u00f3fus oroszl\u00e1n<\/em>, 1971, A sz\u00e1rnyas l\u00f3<\/em>, 1975), de itt m\u00e1r minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb elgondol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl keverednek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e9m\u00e1j\u00fa cikkek: az 1968-as p\u00e1rizsi di\u00e1kl\u00e1zong\u00e1sokr\u00f3l, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban a “szocialista demokr\u00e1cia meg\u0151rz\u00e9s\u00e9r\u0151l, a kult\u00fara legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l vagy a telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s szerep\u00e9r\u0151l \u00edrt besz\u00e1mol\u00f3k, v\u00e1zlatok. \u00e8rdekesek azok a portr\u00e9k, amelyeket Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n a szem\u00e9lyes ismeretts\u00e9g adta lehet\u0151s\u00e9gekkel \u00edrt Radn\u00f3tir\u00f3l, J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l, B\u00f3ka L\u00e1szl\u00f3r\u00f3l (Az angyal l\u00e1ba<\/em>), ill. Erdei Ferencr\u0151l, Devecseri G\u00e1borr\u00f3l, Veres P\u00e9terr\u0151l, Keresztury Dezs\u0151r\u0151l, \u00d6rk\u00e9ny Istv\u00e1nr\u00f3l \u00e9s Ortotutay Gyul\u00e1r\u00f3l (A sz\u00e1rnyas l\u00f3<\/em>). Gyan\u00fasan hangzik viszont az az 50-es \u00e9vekre eml\u00e9keztet\u0151 szerep, amit Boldizs\u00e1r a szocialista orsz\u00e1gok \u00edr\u00f3inak \u00e9s m\u0171v\u00e9szeinek aj\u00e1nl: “Tudjuk-e, micsoda lehet\u0151s\u00e9geik vannak a szocialista orsz\u00e1gok \u00edr\u00f3inak \u00e9s m\u0171v\u00e9szeinek a vil\u00e1gon minden\u00fctt, amikor a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny a hib\u00e1kat m\u00e1r untig ismeri, de arra kiv\u00e1ncsi, mi a j\u00f3?” (Az angyal l\u00e1ba<\/em>)<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9p\u00edr\u00f3 Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ellentmond\u00e1sos, mint a publicista. Legf\u0151bb m\u0171faj\u00e1val, a novell\u00e1val m\u00e1r kor\u00e1n, a 40-es \u00e9vek elej\u00e9n jelentkezik, k\u00f6tetei azonban csak 1945 ut\u00e1n jelennek meg.<\/p>\n\n\n\n

Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak alap\u00e9lm\u00e9nye az egy\u00e9n pr\u00f3bat\u00e9tele a t\u00f6rt\u00e9nelem sorsfordul\u00f3in. A novell\u00e1k egy r\u00e9sze (T\u00e9li p\u00e1rbaj,<\/em> 1949; Balatoni kaland,<\/em> 1956; Hal\u00e1laim<\/em>, 1974) a doni harct\u00e9ri esem\u00e9nyek egy-egy r\u00e9szlet\u00e9t villantja fel: tiszteket mutat be, akik hasznot h\u00faznak a zsid\u00f3 munkaszolg\u00e1latosokb\u00f3l ill. embers\u00e9ges k\u00f6zleg\u00e9nyeket \u00e9s tartal\u00e9kos tiszteket is, akik seg\u00edtenek a zsid\u00f3kon (Cs\u00edzma \u00e9s szalonna<\/em>); n\u00e9meteket, akik a magyar honv\u00e9deket ut\u00f3v\u00e9dnek akarj\u00e1k h\u00e1trahagyni a saj\u00e1t elvonul\u00e1suk biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s magyar katon\u00e1kat, akik meg\u00e9rtik, hogy nem az oroszok, hanem a n\u00e9metek ellen kell harcolniuk (T\u00e9li p\u00e1rbaj<\/em>); j\u00f3s\u00e1gos orosz asszonyokat, akik seg\u00edtenek a szeg\u00e9ny magyar katon\u00e1kon (A korocsai asszony, T\u00e9li p\u00e1rbaj)<\/em> \u00e9s akik \u00e9rtetlen\u00fcl n\u00e9znek szembe a pusztul\u00e1ssal (Pacsimu<\/em>). Am\u00edg ezeknek az 1945 el\u0151tt \u00edr\u00f3dott novell\u00e1knak a m\u00e9ly\u00e9n j\u00f3l \u00e9rezhet\u0151 a meg\u00e9lt val\u00f3s\u00e1g, addig az 50-es \u00e9vek novellaterm\u00e9se j\u00f3r\u00e9szt kital\u00e1lt jelent\u00e9ktelens\u00e9geket mes\u00e9l el, mint pl. A g\u00e9pkocsivezet\u0151<\/em> (Balatoni kaland<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet), amelynek cselekm\u00e9nye a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen indul: “A v\u00e1laszt\u00e1s napj\u00e1n az volt a dolgom, hogy Budapesten be-bekukkantsak a szavaz\u00f3helyis\u00e9gekbe, \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1si bizotts\u00e1g nev\u00e9ben meg\u00e9rcezzem, rendben van-e minden”. A folytat\u00e1s pedig az, hogy az elbesz\u00e9l\u0151 “\u00e9n” \u00e9s Bogd\u00e1ny R\u00f3zsa g\u00e9pkocsivezet\u0151 besz\u00e9lgetnek. A l\u00e1ny t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt elmondja, hogy “Nyolcvanezer kilom\u00e9terem van. M\u00e9g h\u00fasz kell, hogy sztahanovista legyek”. Hasonl\u00f3 szellemben \u00edr\u00f3dott A bruxelles-i \u00fajs\u00e1gcikk<\/em> is, amely Dombai Katica vecs\u00e9si textilgy\u00e1ri munk\u00e1sn\u0151 diplom\u00e1ciai h\u0151stett\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, vagy pl. Az oszlop<\/em>, amely az inotai er\u0151m\u0171-\u00e9p\u00edt\u00e9sn\u00e9l egy h\u0151s munk\u00e1s er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit mes\u00e9li el. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy k\u00e9t novell\u00e1ban is visszany\u00falik Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n a saj\u00e1t falukutat\u00f3 korszak\u00e1ba mot\u00edvum\u00e9rt ill. t\u00e9m\u00e1\u00e9rt (Biciklizni j\u00f3, Lakoma a R\u00f3zsadombon<\/em>). Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a c\u00edmad\u00f3 Balatoni kaland<\/em>, amely n\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1val \u00edr\u00f3 \u00e9s val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl egy furcsa t\u00f6rt\u00e9net nyom\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A Kir\u00e1lyalma<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet legjobb novell\u00e1ja nem a c\u00edmad\u00f3 Kir\u00e1lyalma<\/em>, amely Szer Antal, S\u00e1rk\u00f6zi Gy\u00f6rgy \u00e9s Hal\u00e1sz G\u00e1bor tragikus sors\u00e1b\u00f3l villant fel egy r\u00f6vid r\u00e9szletet \u00f6n\u00e9letrajzi hiteless\u00e9ggel, hanem egyr\u00e9szt a koncepci\u00f3s perek idej\u00e9n j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 Egy nap anat\u00f3mi\u00e1ja<\/em>, m\u00e1sr\u00e9szt a teljesen m\u00e1s t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00fa, Goldingra eml\u00e9keztet\u0151 Fi\u00fak a v\u00edzparton<\/em>. Az Egy nap anat\u00f3mi\u00e1ja<\/em> K\u00e1ntor Tam\u00e1s ki\u00fatkeres\u00e9s\u00e9r\u0151l, v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, aki \u00e1rtatlanul beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6tt bar\u00e1tj\u00e1n, Zim\u00e1nyi P\u00e9teren akar seg\u00edteni, v\u00e9g\u00fcl azonban el\u00e1rulja a bar\u00e1tj\u00e1t. A novella v\u00e9gs\u0151 kicseng\u00e9se, hogy “Lehetek \u00e9n, K\u00e1ntor Tam\u00e1s, mindenkin\u00e9l okosabb?”, nem el\u00e9g meggy\u0151z\u0151, kiv\u00e1ltk\u00e9pp akkor nem, ha tudjuk, hogy Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n -ugyan az irodalmi kifejez\u00e9s k\u00f6zvetetts\u00e9g\u00e9vel – csakis ebben az egyetlen novell\u00e1ban igyekszik szemben\u00e9zni a szem\u00e9lyi kultusz \u00e9veivel, \u00e9s egyben a saj\u00e1t akkori szerep\u00e9vel is – tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is meg\u00e9rt\u0151en. Pontosabban tesz m\u00e9g m\u00e1sutt egy r\u00f6vid megjegyz\u00e9st err\u0151l az id\u0151szakr\u00f3l: “Neh\u00e9z esztend\u0151 legkeservesebb h\u00f3napja volt. N\u00e9h\u00e1ny napja v\u00e9gezt\u00e9k ki Rajk L\u00e1szl\u00f3t, akinek a K\u00fcl\u00fcgyben helyettese voltam.” Kedvelt novella-h\u0151s\u00e9vel, Medvei G\u00e1borral m\u00e9g ennyit sem hajland\u00f3 Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n elmondatni: “az Orleans-i sz\u0171zr\u0151l b\u00e1rmikor sz\u00edvesen besz\u00e9lt, a Rajk perr\u0151l ink\u00e1bb hallgatni szeretett (Johanna k\u00e9r)<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik sikeres novella, a Fi\u00fak a v\u00edzparton<\/em>, arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00e9nyszer mennyire szembe tudja \u00e1ll\u00edtani az embereket egym\u00e1ssal. Az egyik fi\u00fa hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt nemcsak a fi\u00fakat egym\u00e1ssal verekedni k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 feln\u0151ttek a felel\u0151sek, hanem l\u00e9nyeg\u00e9ben azok is, akik sz\u00f3tlan szeml\u00e9l\u0151i voltak a t\u00f6rt\u00e9nteknek.<\/p>\n\n\n\n

A Hal\u00e1laim<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1sk\u00f6tetbe sz\u00e9p sz\u00e1mmal vesz fel Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n kor\u00e1bban m\u00e1r k\u00f6tetben publik\u00e1lt novell\u00e1kat is. A k\u00f6tet \u00faj novell\u00e1inak legszembet\u0171n\u0151bb saj\u00e1ts\u00e1ga egyr\u00e9szt az, hogy a t\u00e9m\u00e1t tekintve \u00e1ltal\u00e1ban az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomr\u00f3l sz\u00f3lnak (A n\u00e9vrokon, A gy\u00f6ngyh\u00e1znyele pisztoly, Legenda a vas\u00fati t\u00f6lt\u00e9sr\u0151l, Az \u00e9let hercege<\/em>), m\u00e1sr\u00e9sz pedig az, hogy az id\u0151s\u00edkot illet\u0151en gyakran v\u00e1ltanak a jelenb\u0151l m\u00faltba vagy f\u00e9lm\u00faltba.,<\/p>\n\n\n\n

A ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalommal egy\u00e9bk\u00e9nt Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n Az \u00e9jszaka v\u00e9g\u00e9n<\/em> c. reg\u00e9ny\u00e9ben is foglalkozik. A reg\u00e9ny f\u0151h\u0151se, K\u00fcrti Andr\u00e1s volt frontkatona, aki szabads\u00e1gra \u00e9rkezik haza, \u00e9s belecs\u00f6ppen egy szervezett ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomba; r\u00e9szt vesz ugyan az akci\u00f3kban, de k\u00e9ptelen \u00f6lni, fenntart\u00e1sai vannak, \u00e9s ezzel h\u00e1tr\u00e1ltatja, s\u0151t vesz\u00e9lybe is sodorja t\u00e1rsait. V\u00e9g\u00fcl egy nyilas-h\u00e1z elleni akci\u00f3n\u00e1l \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3an megmenti bar\u00e1tja \u00e9let\u00e9t, \u00e9s k\u00f6zben hal\u00e1losan megsebes\u00fcl. A t\u00f6rt\u00e9nettel Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n igyekszik megmutatni – mint ahogy doni novell\u00e1i is ezt mutatj\u00e1k m\u00e1r – , hogy “van egy m\u00e1sik Magyarorsz\u00e1g” is.<\/p>\n\n\n\n

Boldizs\u00e1r k\u00e9t m\u00e1sik, kor\u00e1bbi reg\u00e9nye alapj\u00e1ban elhib\u00e1zott v\u00e1llalkoz\u00e1s. A Reggelt\u0151l reggelig<\/em> (1955) epikai tere mind\u00f6ssze egy dogmatikus cikkre lenne elegend\u0151, amelynek alappill\u00e9reit Barab\u00e1ssy B\u00e1lintnak, a reg\u00e9ny f\u0151szerepl\u0151j\u00e9nek egyre \u00f6ntudatosabb megnyilv\u00e1nul\u00e1sai alkothatn\u00e1k. Barab\u00e1ssy mondja egy hely\u00fctt pl: “az ember \u00f6nmag\u00e1nak nehezen szabhat feladatokat. Jel\u00f6lje ki az \u00e1llam a leck\u00e9met!” A Sz\u00fclet\u00e9snap <\/em>(1959) egy h\u00e1bor\u00fat\u00f3l retteg\u0151 ember depresszi\u00f3it \u00edrja le, am\u00edg a poklokat megj\u00e1rva, r\u00e9gi eml\u00e9keket \u00fajra \u00e1t\u00e9lve \u00e9s egy elj\u00f6vend\u0151 borzalom fant\u00e1ziak\u00e9peit lek\u00fczdve az \u00e9let mellett tesz m\u00e9gis hitet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n a 30-as \u00e9vekben a falukutat\u00f3 mozgalomban kezdi \u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, hazai szociol\u00f3giai tanulm\u00e1nyai mellett 1939-ben jelenik meg A gazdag parasztok orsz\u00e1ga c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, amelyben m\u00e9g a d\u00e1n “b\u00e9k\u00e9s forradalomr\u00f3l”, a parasztsz\u00f6vetkezetek meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00f3er\u0151l \u00edr k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt. A 40-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l azonban m\u00e1r egyre t\u00f6bb ellentmond\u00e1ssal \u00edvel tov\u00e1bb p\u00e1ly\u00e1ja.. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se mindink\u00e1bb politikai ir\u00e1nyt vesz, \u00e9s … <\/p>\n

Continue reading “Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n (1983)”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-64","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/64","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=64"}],"version-history":[{"count":18,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/64\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":205,"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/64\/revisions\/205"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/onkontext.de\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=64"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}