Neh\u00e9z meghat\u00e1rozni, hogy Sz\u00e9chenyi m\u0171vei milyen m\u0171fajba is sorolhat\u00f3k: ezek a sokf\u00e9le elemb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek l\u00e9nyeg\u00e9ben kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a szerz\u0151 legf\u0151bb szenved\u00e9ly\u00e9vel, a vad\u00e1szattal kapcsolatos visszaeml\u00e9kez\u00e9sek, ugyanakkor nem egy kifejezetten sz\u0171k r\u00e9tegnek sz\u00e1nt vad\u00e1sz-szakk\u00f6nyvek.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r Sz\u00e9chenyi korai, 1945 el\u0151tti munk\u00e1ib\u00f3l is kit\u0171nik (Csui<\/em>, 1930; Hengerg\u0151 homok<\/em>, 1936; Alaszk\u00e1ban vad\u00e1sztam<\/em>, 1937; Nahar<\/em>,1940-41), hogy ezek sz\u00e1nd\u00e9kukban j\u00f3val t\u00f6bbek, mint egyszer\u0171 vad\u00e1szt\u00f6rt\u00e9netek: az afrikai, alaszkai, indiai vad\u00e1szexped\u00edci\u00f3k t\u00e9nyszer\u0171 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, bele\u00e9rtve minden fontosabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyt, mint pl. az odautaz\u00e1st, a felszerel\u00e9s \u00e9s az exped\u00edci\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151inek le\u00edr\u00e1s\u00e1t, az elejtett vadak szakszer\u0171 megnevez\u00e9ses\u00e9t, sz\u00e1mszer\u0171 felsorol\u00e1s\u00e1t stb., csak alapr\u00e9tege, dokumentum-anyaga az eml\u00edtett m\u0171veknek. Erre \u00e9p\u00fcl azt\u00e1n m\u00e9g egy sor r\u00e9teg, ami ezeket a vad\u00e1sznapl\u00f3kat egyben sz\u00e9pirodalmi alkot\u00e1ss\u00e1 emeli. A legfontosabb k\u00f6z\u00fcl\u00fck tal\u00e1n a mes\u00e9l\u00e9s \u00f6r\u00f6me \u00e9s az a gyermeki szeml\u00e9letm\u00f3d, ahogyan Sz\u00e9chenyi a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 val\u00f3s\u00e1got “feldolgozza”. <\/p>\n\n\n\n Ebben az 1945 ut\u00e1n megjelent Sz\u00e9chenyi-k\u00f6tetek nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek l\u00e9nyeg\u00e9ben a kor\u00e1bbi m\u0171vekt\u0151l, csak az \u00fajabb Afrika-k\u00f6nyvekbe (Afrikai t\u00e1bort\u00fczek<\/em>,1959; Denatur\u00e1lt Afrika<\/em>,1968) vegy\u00fcl n\u00e9mi keser\u0171s\u00e9g a r\u00e9gi, “term\u00e9szetes” Afrika pusztul\u00e1sa l\u00e1tt\u00e1n, de ugyanakkor minden pusztul\u00e1s l\u00e1tt\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zvetlen\u00fcl vad\u00e1sz-exped\u00edci\u00f3khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vek mellett Sz\u00e9chenyi meg\u00edrta a maga “\u0151szik\u00e9it” is, az \u00f6reged\u0151 vad\u00e1sz sokszor l\u00edrai visszatekint\u00e9s\u00e9t imm\u00e1r eg\u00e9sz \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra (Ahogy elkezd\u0151d\u00f6tt<\/em>, 1961; \u00dcnnepnapok<\/em>, 1963): “De most nemcsak ez, nemcsak az \u0151szi szemfed\u0151ij\u00e9t sz\u00f6v\u00f6get\u0151 term\u00e9szet nehezedik lelkemre. M\u00e9gis hozz\u00e1j\u00e1rul, hogy egyre t\u00f6bbet t\u00e9pel\u0151djem a vil\u00e1g megv\u00e1ltozott j\u00e1r\u00e1s\u00e1n s benne saj\u00e1t \u00e9letutam ugyancsak bizonytalanra, bel\u00e1thatatlanra fordult ir\u00e1ny\u00e1n.”<\/p>\n\n\n\n A m\u00falt imm\u00e1r legend\u00e1v\u00e1 emelt t\u00f6rt\u00e9netei ezek, amelyeknek v\u00e9g\u00e9n szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl ott \u00e1ll valami erk\u00f6lcsi tan\u00edt\u00e1s, int\u00e9s. Nem egzotikus elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1sr\u00f3l, hihetetlen kalandokr\u00f3l van itt sz\u00f3, hanem mindenekel\u0151tt a meg\u00e9l\u00e9s tisztas\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00e9lys\u00e9g\u00e9r\u0151l: “A legnyomorultabb, legszeg\u00e9nyebb vad\u00e1szter\u00fcleten is lehet \u00e9letresz\u00f3l\u00f3 eml\u00e9ket gy\u0171jteni, lelki melegs\u00e9g \u00f6r\u00f6km\u00e9cses\u00e9t gy\u00fajtani. Egyik\u00fcnknek a leghitv\u00e1nyabb \u0151zbak is \u00f6r\u00f6m\u00fcnnepet jelent.”<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9let felt\u00e9tlen szeretete sug\u00e1rzik Sz\u00e9chenyi minden szav\u00e1b\u00f3l, mondat\u00e1b\u00f3l, tegy\u00fck hozz\u00e1, paradox m\u00f3don, hiszen tal\u00e1n neh\u00e9z elhinni neki, hogy \u0151, akinek legf\u0151bb szenved\u00e9lye, hogy \u00e1rtatlan \u00e1llatokat \u00f6l meg passzi\u00f3b\u00f3l, az \u00e1llatok, a term\u00e9szet \u00e9s minden egy\u00e9b emberi \u00e9rt\u00e9knek is igaz v\u00e9delmez\u0151je. Mindenesetre Sz\u00e9chenyi k\u00f6nyveinek ez a legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9ke: a vad\u00e1szat \u00fcr\u00fcgy\u00e9n k\u00e9pet adnak egy emberr\u0151l, akinek mor\u00e1lis tart\u00e1sa van; gy\u00f3n\u00e1sok, \u00f6nvallom\u00e1sok ezek a m\u0171vek, amelyekben megval\u00f3sul valami ritka dolog korunk irodalm\u00e1ban: a sz\u00ednes t\u00f6rt\u00e9netek, a “cselekv\u00e9s” \u00e9s a reflexi\u00f3 t\u00f6k\u00e9letes egys\u00e9ge.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Neh\u00e9z meghat\u00e1rozni, hogy Sz\u00e9chenyi m\u0171vei milyen m\u0171fajba is sorolhat\u00f3k: ezek a sokf\u00e9le elemb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek l\u00e9nyeg\u00e9ben kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a szerz\u0151 legf\u0151bb szenved\u00e9ly\u00e9vel, a vad\u00e1szattal kapcsolatos visszaeml\u00e9kez\u00e9sek, ugyanakkor nem egy kifejezetten sz\u0171k r\u00e9tegnek sz\u00e1nt vad\u00e1sz-szakk\u00f6nyvek. M\u00e1r Sz\u00e9chenyi korai, 1945 el\u0151tti munk\u00e1ib\u00f3l is kit\u0171nik (Csui, 1930; Hengerg\u0151 homok, 1936; Alaszk\u00e1ban vad\u00e1sztam, 1937; Nahar,1940-41), hogy ezek sz\u00e1nd\u00e9kukban j\u00f3val … <\/p>\n