(Ráhel így énekelt:)
Tiborcz az én kedvesem,
kihez köt érdekem;
dicsérje minden a kezét
és gyémánt tekintetét!
Tiborczom lopj, lopj!
de csak úgy kedvesem,
hogy tetten ne érjenek.
Hazug gazok azok,
kiáltják: takarodj!
de jaj, mi lesz, ha lebuksz?
nem lehet! – apám itt a hadúr!
(Tiborcz így énekelt:)
Ráhel az én paripám,
megülöm mint hajdanán
őseim, kik jöttek – honnan is?
elhiszik, hazudjak akármit.
Lopok, lopok, mert elemem,
“harci dal párzó énekem”,
a szükség visz rá, a muszáj,
nem tart féken semmi szabály
parancs, erkölcs – mind kacat!
megillet a legjobb falat.
Én Tiborcz vagyok, védett,
kopirájt rajtam több száz éve;
Hadúr imájába foglal mindenkor,
s a földön mindenki meghódol.